Koronavírus-számok Magyarországon 06.14.
Elhunytak + 21 Σ 29 925
Kórházban - 36 Σ 406
Fertőzöttek + 255 Σ 807 045
Tesztek + 28 283 Σ 5 991 170
Oltottak + 17 383 Σ 5 342 379
A legújabb trendek

A tudományos közélet egyre inkább hajlik arra, hogy a koronavírus egy laborból szabadulhatott el

május 18., kedd 15:27

"Kritikusan fontos a globális stratégia kialakításához és a jövőbeni járványok kockázatának mérsékléséhez, hogy végre megismerjük a covid-19 eredetét" - írja a világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science-ben megjelent levelében 18 virológus és biológus, köztük a szakma tán legnagyobb sztárja, Marc Lipsich, a Harvard T. H. Chan közegészségügyi iskolájának immunológus professzora. Mint írják, a világ tudósai figyelemre méltó haladást értek el a járványt okozó vírus felderítésében, a fertőzés módjának feltárásában, illetve a hatásos vakcinák és gyógymódok fejlesztésében, ám továbbra is adósak a vírus eredetének feltárásával. "Az állatról emberre történő átugrás és a véletlen laboratóriumi fertőzés elmélete is még mindig életképes" - írják.

Akadnak kérdések

Levelükben emlékeztetnek rá, hogy miután az ENSZ kezdeményezte a WHO-nál, hogy tárja fel a SARS-CoV-2 vírus eredetét, a világszervezet kutatói kínai kollégáik adatgyűjtése alapján arra jutottak elemzésükben, hogy a legvalószínűbb az állati vírus emberre ugrása, míg a laborból történő elszabadulás elmélete "szélsőségesen valószínűtlen". Ám Lipsich és neves kutatótársai szerint valójában egyik elméletet se támasztja alá meggyőző bizonyíték, így véleményük szerint a két elméletet nem azonosan bírálták el. Példádul a WHO 313 oldalas jelentésében a laborelmélettel mindössze négy oldalon foglalkoznak. Megjegyzik, hogy még a WHO főigazgatója, Tedros Ghebreyesus is hiányosnak értékelte a laborelméletre vonatkozó bizonyítékokat, és további forrásokat ajánlott fel azok kivizsgálására.

A 18 kutató ezért most azt írja, hogy a WHO főigazgatójával, az Egyesült Államokkal, az EU-val és további 13 országgal egyetértésben követeli a vírus eredetének feltárását, ami szerintük meg is valósítható. Ez már csak azért is fontos lenne, mert ezek az ismeretek segíthetnének a jövőbeni járványok megelőzésében is.

2019. december 30. óta, amikor a kínai hatóságok először jelentettek egy akkor még azonosítatlan kórokozó okozta tüdőgyulladásos betegséget, sokan találgatták a vírus eredetét. A genetikai vizsgálatokkal azt ki tudták zárni, hogy a vírus mesterséges volna, ám ez nem zárja ki az, hogy a természetes vírus egy laboratóriumból szabadult volna el. Azokban ugyanis többnyire ilyen természetes vírusokat tanulmányoznak. Vuhanban, a járvány epicentrumában pedig működik is egy elvben négyes szintű, vagyis kiemelten biztonságos biológiai kutatólabor, ahol történetesen pont koronavírusokat tanulmányoznak.

Hiányzó bizonyítékok

Nem csoda, hogy egyből terjedni kezdtek mindenféle elméletek arról, hogy a vírus valójában a.) mesterséges eredetű és/vagy b.) egy laborból szabadult el. Donald G. McNeil, a New York Times veterán egészségügyi szakírója - aki tavaly egy teljesen más jellegű botránya miatt kénytelen volt távozni posztjáról, de ez most mellékes - a Mediumon publikált cikkében azt írja, tavaly tavasszal a tudományos közéletben szinte teljes egyetértés volt abban, hogy a vírus nem egy laboratóriumból szabadult el. Erről akkor írt is egy novellahosszúságú, négyezer szavas cikket, ami aztán mégsem jelent meg, és nemcsak azért, mert olyan, hétköznapi olvasó számára értelmezhetetlen fogalmakkal volt tele, mint pl. "RNS-függő RNS-polimeráz gén", hanem azért is, mert a Times nemzetbiztonsági szakírói jelezték, hogy Donald Trump kormányának nemzetbiztonsági stábjából több, neve elhallgatását kérő forrásuk is megesküdött rá, hogy a vírus igenis a vuhani laborból szabadult el.

McNeil cikke ugyan nem jelent meg, de ettől még meggyőződéssel hitte, hogy a névtelen titkosszolgákkal szemben a nevüket is vállaló tudósoknak van igazuk. Már csak azért is, mert az eredeti SARS koronavírus és közeli rokona, a MERS is természetes úton szabadult el, vagyis elég ideig tenyészett eredeti gazdaszervezetében ahhoz, hogy idővel emberi sejtekkel találkozva embert is fertőzni képes vírussá fejlődjön.

Nem volt ezzel egyedül. Mint írja, akkora volt az egyetértés tudományos körökben, hogy a laborelmélet a szélsőjobboldali konteósok között forgott csak tovább olyan őrült összeesküvés-elméletek társaságában, mint a QAnon, a Pizzagate, meg a Donald Trumptól ellopott választási győzelem.

Ám mostanra vele és a tudományos közbeszédben is nagyot fordult a világ. Ennek egyik oka, hogy továbbra sincs meggyőző bizonyíték az állatról emberre történő terjedésre. Amíg az eredeti SARS vírusnál a járvány kitörése után négy hónappal, a MERS-járványnál a járvány kitörése után kilenc hónappal azonosították az állatfajt, amiről a vírus az emberre ugorhatott, addig a SARS-CoV-2 esetén ez másfél évvel a járvány után még nem sikerült. Arról nem is beszélve, hogy a vuhani népességben végzett szerológiai vizsgálatok nem mutatták nyomát, hogy az ottani népesség a járvány kirobbanása előtt találkozott volna a vírussal. Nicholas Wade, aki egykor szintén a New York Times tudományos újságírója volt, ez alapján azt állítja, hogy bármennyire tűnt is valószínűbbnek a természetes eredet - és ez esetben természetes alatt az állatról emberre történő átvitelt értjük -, az elmúlt másfél évben nem merült fel olyan bizonyíték, mely támogatná azt. "És amíg ez így marad, logikus volna figyelmet szentelni az alternatívának, miszerint a SAES-CoV-2 egy laborból szabadult el" - írja a szintén a Mediumon megjelent írásában.

Ember alkotta?

Wade cikke laikus olvasóknak nem könnyű olvasmány, hosszasan ismerteti a víruskutatás egyik ellentmondásos területe, az ún. Gain of Function (GOF) kutatások módszereit. Az ilyen kutatásokban lényegében úgy berhelik a természetes vírusokat, hogy azok emberi sejteket is képesek legyenek megfertőzni. Elvben az ilyen kutatások célja, hogy kiderítsék, milyen módon válhat emberekre is veszélyessé egy vírus annak reményében, hogy aztán megelőzhessék a bajt. De Wade meglátása szerint másfél évvel a világjárvány kezdete után már kijelenthetjük, hogy a koronavírusokkal végzett GOF-kutatásoknak "zéró hatásuk volt a járvány megelőzésében[.] ha azonban a vírus valóban egy laboratóriumból szabadult el, a kockázatuk katasztrofális volt".

McNeil, akit Wade cikke győzött meg arról, hogy a laborelmélet igenis életképes és további vizsgálatra szorul, saját cikkébe is átemelt több tudományos forrást, amiket Wade is felsorol, melyekben a virológus szakma nagyjainak sora erősíti meg, hogy a vírus eredetét akár a GOF-kutatások és a laborból kiszabadulás is magyarázhatja. A feltételes mód nem véletlen, az idézett kutatások, illetve McNeil vagy Wade sem azt állítják, hogy a vírus bizonyosan laboratóriumból szabadult volna el. "De az érvek amellett, hogy a Vuhani Virológiai Intézetből vagy vuhani testvér-laboratóriumából szabadulhatott el, erősebbek, mint egy éve, amikor az ezzel kapcsolatos óbégatás elnémította az erről folyó komoly párbeszédet" - írja McNeil, aki már csak ezért is különösen felkavarónak tartja Kína folyamatos titkolózását az ügyben. Mint írja, a kínai hatóságok továbbra se adnak hozzáférést a vuhani laboratóriumok eseménynaplóihoz, illetve eltüntették a nyomát azoknak a 2018-as nyilatkozatoknak, amikben egyebek mellett a Vuhani Virológiai Intézetben koronavírus GOF-kutatásokat végző, "denevérasszonynak" is becézett Si Cseng-li is panaszkodott a laboratórium biztonsági szabályainak hiányosságaira.

Cikkeikben McNeil és Wade ezután még hosszasan sorolják azokat a tényeket, amik, ha minden kétséget kizáróan nem is bizonyítják, de lényegesen erősítik a laboratóriumból elszabaduló vírus teóriáját, mi több, olyan felfedezéseket is ismertetnek, amik még azt is kétségbe vonják, hogy a vírus természetes eredetű - most a szónak abban az értelmében, hogy a SARS-CoV-2-t valóban mesterségesen hozták létre a vuhani laborban végzett kutatások során. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek feltétlenül ajánlott irodalom mindkét cikk, és az azokban hivatkozott tanulmányok, de összességében még ezek alapján is csak annyi jelenthető ki, hogy

egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy a koronavírust mesterségesen hozták létre, és egy laborból szabadult el.

Ám, mint McNeil írja, a tömörség elve (Ockham borotvája) alapján, miszerint ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerűbbet fogadjuk el, most már az tűnik valószínűbbnek, hogy a vírus, amit talán mesterségesen állítottak elő, egy laboratóriumból szabadult el véletlenül.