Hiába élesedett három megyében is az új ügyeleti rendszer, a háziorvosok többsége továbbra sem hajlandó aláírni a szerződését, tudtuk meg az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ).

Februártól Hajdú-Bihar megyében, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a mentők szervezik az esti ügyeleti ellátást.

Hajdú-Biharban 66-an írtak alá, Győr-Moson-Sopronban 62-en, Szabolcsban pedig 45-en. Az OMSZ szerint ez nagyjából egyharmados arányt jelent, sőt a 2021-es orvoslétszám alapján Szabolcsban a 20 százalékot sem éri el, és Hajdú-Biharban is elmarad a 30-tól. (Azóta valamivel csökkenhetett a háziorvosok száma, tehát kissé jobb lehet az arány.)

Hasonló a helyzet a házi gyermekorvosoknál is, csak Hajdú-Biharban csatlakoztak többen (44-en, ami nagyjából 40 százalék). Győr-Moson-Sopronban 30, Szabolcsban pedig 20 százalék körül van az aláírók aránya.

Először csütörtökön kérdeztük az OMSZ-tól, hány háziorvos kötött szerződést mostanáig, de még hétfőn sem válaszoltak. Végül azután küldték el a számokat, hogy kedden közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.

A tervek szerint áprilisban Borsod-Abaúj-Zemplén megye is belép az új rendszerbe, itt eddig hat orvos írt alá, és több mint 50 szerződéskötés van folyamatban. Ez sem valami sok ahhoz képest, hogy 2021-ben több mint 300 felnőtt háziorvos, és majdnem 80 gyermekorvos dolgozott a megyében.

A távolmaradó háziorvosokat más orvosokkal, mentőtisztekkel helyettesítik, ami az OMSZ szerint sem ideális mivel rájuk máshol lenne szükség.Az adatokból látszik, hogy a háziorvosok azóta sem léptek be tömegesen az új rendszerbe, hogy a kormány megszüntette a kötelező tagságot a Magyar Orvosi Kamarában (MOK).

Ezt azzal indokolták, hogy a kamara vezetői állítólag kizárással fenyegették az aláíró háziorvosokat, de ha tényleg a félelem tartotta volna vissza őket, az elmúlt hetekben bizonyára többen csatlakoztak volna.

Amikor Gulyás Gergely miniszternek bizonyítékot kellett volna hoznia a fenyegetésre, kevés konkrétummal szolgált. „Azt majd meglátjuk, hogy aláírják-e vagy sem. (...) Ezt mi tudtuk, hogy az ügyeleti ellátásban nem fog mindenki részt venni. De az nem lehet része ennek a döntésnek, hogy a kamara önkényétől félni kell, vagy sem” - mondta a két héttel ezelőtti kormányinfón.

A MOK február eleji küldöttgyűlésén döntöttek arról, hogy a háziorvosok ne írják alá új szerződéseiket. Ezzel tiltakoztak a kormány bizonyos intézkedéseivel szemben, amik a háziorvosi praxisok finanszírozásáról és az orvosok értékelési szempontjairól szólnak. Ezenkívül azonnali ápolói béremelést és hosszú távú, világos egészségügyi koncepciót akarnak, amiről valóban egyeztetnek velük.

A kamara elnöksége egyetlen háziorvos ellen tett panaszt, aki megyei kollegiális vezetőként - vagyis az állam képviselőjeként - „fenyegetéssel, súlyos értékítélettel, félrevezető információkkal igyekezett rávenni háziorvos kollégákat a szerződések aláírására”. Vagyis a MOK szerint nem a részükről, hanem a másik oldalról fordult elő fenyegetés.

A kamara lehetőségeiről az elnökség egyik tagjával, Svéd Tamással beszélgettünk, majd podcastot is készítettünk a témáról.