Tízből hét magyar rossznak ítéli meg az ország helyzetét

eu
2023 március 24., 17:31

Jelentősen csökkent az Európai Uniót pozitívan értékelők aránya Magyarországon, derül ki az Eurobarométer országjelentéséből. Különösen nagyot esett a fiatalok EU-szimpátiája: a 15-24 évesek csupán 32 százaléka vélekedik pozitívan róla.

Míg 2022 június-júliusában a magyarok

  • 51 százaléka még pozitívan,
  • 34 százaléka semlegesen,
  • 15 százaléka negatívan viszonyult az EU-hoz,

addig 2023 január-februárjában már

  • csak 39 százalékuk volt pozitív,
  • 42 százalékuk semleges,
  • 19 százalékuk pedig negatív állásponton.

A jelentés szerint a csökkenés egyik oka lehet, hogy a magyarok egyre kevésbé érzik úgy, hogy számítana a szavuk az EU-ban (45 százalékról 38 százalékra csökkent az arány), és még kevésbé gondolják, hogy az EU szava számítana a világban (86 százalékról 69 százalékra esett ez a szám).

photo_camera Fotó: LUDOVIC MARIN/AFP

Háború, válság, rettegés

A magyarok közel fele elégedett a kormány háborúra adott reakciójával, ami kevesebb, mint fél évvel ezelőtt. Az EU háborús intézkedéseivel szintén országunk polgárainak fele ért egyet, továbbá a kétharmaduk támogatja a tagállamok közötti közös energiapolitikát. Háromnegyedünk véli úgy, hogy az ukrajnai háborúnak súlyos pénzügyi következményei vannak, amivel több mint tíz százalékkal felette vagyunk az uniós átlagnak.

A magyarok legsúlyosabbnak ítélt problémái az áremelkedés, az infláció és a megélhetés költségei. A fél évvel ezelőtti 56 százalékról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik negatívan ítélik meg Magyarország gazdasági helyzetét, míg az EU-s államok önértékelése javult az elmúlt időben.

A nyáron még nagy ideológiai kérdések uralták a közbeszédet, de őszre már a megélhetési nehézségek, a magas infláció a legfőbb téma.
photo_camera Nyáron még nagy ideológiai kérdések uralták a közbeszédet, de őszre a megélhetési nehézségek, a magas infláció a legfőbb téma Fotó: BENOIT DURAND/Hans Lucas via AFP

Az energiahelyzetet a lakosság inkább az EU problémájának tartja, és csak másodsorban Magyarországénak. Az is kiderült, hogy a saját energiafogyasztásának csökkentése érdekében tízből nyolc magyar tett lépéseket, ami 9 százalékpontos növekedés a nyári eredményekhez képest, ráadásul mindjárt beéri az uniós átlagot.