Tízből hét magyar rossznak ítéli meg az ország helyzetét
Jelentősen csökkent az Európai Uniót pozitívan értékelők aránya Magyarországon, derül ki az Eurobarométer országjelentéséből. Különösen nagyot esett a fiatalok EU-szimpátiája: a 15-24 évesek csupán 32 százaléka vélekedik pozitívan róla.
Míg 2022 június-júliusában a magyarok
- 51 százaléka még pozitívan,
- 34 százaléka semlegesen,
- 15 százaléka negatívan viszonyult az EU-hoz,
addig 2023 január-februárjában már
- csak 39 százalékuk volt pozitív,
- 42 százalékuk semleges,
- 19 százalékuk pedig negatív állásponton.
A jelentés szerint a csökkenés egyik oka lehet, hogy a magyarok egyre kevésbé érzik úgy, hogy számítana a szavuk az EU-ban (45 százalékról 38 százalékra csökkent az arány), és még kevésbé gondolják, hogy az EU szava számítana a világban (86 százalékról 69 százalékra esett ez a szám).
Háború, válság, rettegés
A magyarok közel fele elégedett a kormány háborúra adott reakciójával, ami kevesebb, mint fél évvel ezelőtt. Az EU háborús intézkedéseivel szintén országunk polgárainak fele ért egyet, továbbá a kétharmaduk támogatja a tagállamok közötti közös energiapolitikát. Háromnegyedünk véli úgy, hogy az ukrajnai háborúnak súlyos pénzügyi következményei vannak, amivel több mint tíz százalékkal felette vagyunk az uniós átlagnak.
A magyarok legsúlyosabbnak ítélt problémái az áremelkedés, az infláció és a megélhetés költségei. A fél évvel ezelőtti 56 százalékról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik negatívan ítélik meg Magyarország gazdasági helyzetét, míg az EU-s államok önértékelése javult az elmúlt időben.
Az energiahelyzetet a lakosság inkább az EU problémájának tartja, és csak másodsorban Magyarországénak. Az is kiderült, hogy a saját energiafogyasztásának csökkentése érdekében tízből nyolc magyar tett lépéseket, ami 9 százalékpontos növekedés a nyári eredményekhez képest, ráadásul mindjárt beéri az uniós átlagot.