A zaklatás a szórakozóhelyeken is a hatalomról szól

Magyarországon szinte nincs olyan nő, akit az élete során ne ért volna valamilyen zaklatás. Európai kutatások szerint minden második nő volt már kéretlen szexuális közeledés áldozata, ami leggyakrabban a tömegközlekedésben és szórakozóhelyeken történik. A magyar bulikultúra pedig táptalajt is nyújt a nőket szexualizáló, őket prédának tekintő férfi viselkedésnek.

A Newsroom mai adásban Solti Hannával és Fődi Kittivel, a 444 újságíróival beszélgetünk arról, hogy milyen társadalmi folyamatok erősíti a férfiakban, hogy oké az ilyen viselkedés, mit tegyen az, aki áldozata vagy tanúja a bulihelyeken elkövetett zaklatásnak, és mit tehet egy szórakozóhely, a társadalom és a kormány, hogy megvédjék a bulizni, kikapcsolódni vágyó nőket.

Hanna és Kitti a Zaklatás nem tánc című cikksorozatukban járták körbe a nőket a szórakozóhelyeken érő zaklatás, bántalmazás, fenyegetés kérdését. A cikkeikben pszichológusokkal, szociológusokkal, szórakozóhelyek üzemeltetőivel, önvédelmi edzőkkel és persze áldozatokkal is beszéltek arról, mit lehetne tenni azért, hogy a bulizni akaró nők ne legyenek kiszolgáltatva a zaklató férfiaknak.

• 2.00: Honnan jött a Zaklatás nem tánc cikksorozat ötlete?
• 3.51: Hol ér véget a rossz fej nyomulás, és hol kezdődik a zaklatás és az erőszak? És mi az a szexuális erőszak piramis?
• 12.25: Mivel segítik a szórakozóhelyek akarva-akaratlanul, hogy férfiak nőket zaklassanak?
• 16.40: Milyen mély társadalmi-kulturális gyökerei vannak a zaklató viselkedésnek?
• 21.55: Magyarországon rosszabb nőként bulizni, mint más országokban?
• 25.11: A zaklató-bántalmazó-fenyegető férfiak tudják, hogy amit csinálnak, az nem oké? És ha igen, miért teszik?
• 28.20: Mit tehet az, akit zaklatnak egy szórakozóhelyen, és mit az, aki látja, hogy mást zaklatnak?
• 35.12: Mit adnak a nőknek az önvédelmi képzések? És mi történhet, ha egy bántalmazott nő visszatámad?
• 42.00: A szórakozóhelyek, önkormányzatok, hatóságok hogyan teremthetnek biztonságosabb környezetet a nőknek?