Bár korábban Magyarország is csatlakozott ahhoz az uniós nyilatkozathoz, miszerint a tagállamok nem ismerik el Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök legitimitását, a magyar kormány mégis egyre szorosabb kapcsolatot tart fenn a kelet-európai diktatúrával, ami tavaly februárban átengedte a területén az Ukrajnára támadó orosz csapatoknak. Február közepén Szijjártó Péter utazott Minszkbe, szerdán pedig a fehérorosz külügyminisztert, Szjarhej Alejnyiket fogadta Budapesten, hogy megtartsák a magyar-belarusz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 11. ülését.

Erre az ülésre éppen akkor került sor, amikor az Egyesült Államok szankciós listára tette az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank magyar alelnökét, David Pressman pedig arról beszélt, aggodalommal tölti el őket, hogy a magyar vezetők egyre szorosabb kapcsolatokra törekednek Oroszországgal, mert oroszokkal való szoros gazdasági együttműködés az orosz hadigépezetet táplálja, és veszélyezteti a transzatlanti szövetség biztonságát.

A közös sajtótájékoztatón a magyar külügyminiszter szokása szerint előre utalt a nyugati szövetségi rendszerből kikandikáló találkozó miatti kritikákra: „Nyilvánvalóan majd hosszú sorát és listáját olvassuk a kritikáknak és támadásoknak mindazért, ami ma itt történt, de szeretném önöknek elmondani, hogy minden kritika és támadás dacára nagyon fontos volt, hogy mi ma itt, Budapesten találkoztunk.”

Majd elmondta, hogy Magyarország azt szeretné, ha a felek békét kötnének, és a háború mihamarabb véget érne. Megkérte Szjarhej Alejnyik külügyminisztert, hogy Belarusz tegyen meg mindent a háború eszkalálódásának elkerülése érdekében, és ne tegyen semmi olyan lépést, ami ennek a veszélyét megnövelné.

A fehérorosz vezetés egyébként éppen most egyezett bele, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepítsen hozzájuk. Majd gond nélkül kiadták az oroszoknak azt az apát, akit a kislánya háborúellenes rajzai miatt ítéltek börtönre.

Ugyanakkor a magyar diplomácia feje mégis úgy látja, a kommunikációs csatornák bezárásával a béke reményét adná fel a világ, szerinte a szerdai találkozó a béke reményének fenntartását segítette elő. Beszélt arról is, hogy Magyarország kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Fehéroroszországon keresztülhaladó Barátság vezetéken érkezik. „Belarusz mindeddig megbízható, kiszámító és korrekt tranzitpartnere volt Magyarországnak, biztosította a kőolaj zavartalan szállítását” - mondta Szijjártó, majd hozzátette, hogy ígéretet kapott ezen tranzitszerep fenntartására. Emellett kitért az atomenergia fontosságára is, illetve a most aláírt megállapodásra. Az energiaügyi együttműködés mellett a mezőgazdasági és a gyógyszeripar területén is vállalatközi együttműködések jöttek létre.

Szjarhej Alejnyik is méltatta, hogy milyen komoly tempót tudnak diktálni a kétoldalú kapcsolatok építésében, majd normálisnak és pragmatikusnak nevezte a két ország együttműködését. Megjegyezte, hogy a mai nemzetközi helyzetben felértékelődnek az ilyen kapcsolatok, mivel egyre ritkábbak. Majd bírálni kezdte az amerikai szankciókat, amiket szerinte átgondolatlanul hozta meg a washingtoni vezetés, hiszen az állampolgárok kárára valósulnak meg. Elmondta, hogy minden fehérorosz és magyar részére olyan értékeket tartanak fontosnak, mint a család, a haza, az állampolgárok boldogulása. Ezért sok dolgot pragmatikusan közelítenek meg. A háborúról ő is azt mondta, hogy el kell kerülni az eszkalációt, és minél hamarabb meg kell kezdeni a tárgyalásokat, hogy béke szülessen. Örülnek, hogy Magyarország szintén a béke pártján van. Azt mondta, ma már a terroristák is megjelentek a konfliktusban, amik fenyegetik az országok biztonságát. A fehérorosz külügyminiszter szerint eddig egyetlen szomszédjuknak sem okoztak problémát, és jelenleg sem teszik.

A közös sajtótájékoztatón még a meghívott sajtó sem kérdezhetett.

A Magyar-Belarusz Üzleti Fórumon Szjjártó arról beszélt, hogy a kétoldalú együttműködésnek manapság komoly határai vannak a szankciók miatt, de a korlátozások nyitva hagytak olyan területeket is, ahol fejleszthető az együttműködés: az energetika, a mezőgazdaság, a gépipar, a gyógyszer- és egészségipari szektor (a Richter és az Egis hangsúlyosabb jelenlétére számít a kormány Belaruszban), az építőipar, valamint a környezetipar. Megjegyezte, hogy Fehéroroszországból a vendégmunkások behozatala könnyített módon tud megtörténni.