Egy asztanai bíróság 18 év szabadságvesztésre ítélte Karim Maszimov egykori kazah miniszterelnököt, a nemzetbiztonsági bizottság exelnökét, írja a Meduza. A politikust a 2022. januári véres kazahsztáni zavargások idején vették őrizetbe, majd hazaárulással vádolták meg, illetve emellett hatalommal való visszaéléssel és az államrend erőszakos megváltoztatásának kísérletével is. A bíróság halmazati büntetésként teljes vagyonelkobzással sújtotta Maszimovot, aki állami hivatalt sem vállalhat soha többé. Az ügyet szigorúan titkos keretek között tárgyalták.

Elítélték Maszimov nemzetbiztonsági bizottságbeli helyetteseit is, Anuar Szadikulov 16, Daulet Jergozsin 15 évet kapott. A harmadik alelnök, Marat Oszipov megúszta 3 évvel, ellene „csupán” hatalommal való visszaélés volt a vád.

Az elítélt vezetőket megfosztották tábornoki rangjuktól és korábban kapott állami kitüntetéseiktől is. A vagyonelkobzás eredményeként 10 millió tenge (ez mindössze 7,5 millió forint), továbbá 24 millió dollár (ez komolyabb összeg) folyt be a kazah államkasszába.

A 2022. januári kazahsztáni zavargásokról a maguk idejében mi is rendszeresen beszámoltunk. A tüntetések a cseppfolyósított autógáz árának emelése miatt kezdődtek, majd rövid időn belül véres összecsapásokba torkollottak, főként Almatiban, az ország legnépesebb városában, de számos más településen is. A tiltakozók a nem sokkal korábban távozott, de hatalmának jelentős részét megtartó exelnök, Nurszultan Nazarbajev tényleges „nyugdíjba” kényszerítését is követelték. Ez meg is történt, a „nemzet atyját” leváltották a biztonsági tanács éléről, rokonait és bizalmasait menesztették az általuk betöltött kulcspozíciókból. A zavargásokat végül orosz segítséggel fojtotta el Kaszim-Zsomart Tokajev, Nazarbajev utóda, az utcákon több mint kétszázan vesztették életüket.

Karim Maszimovot, akit ugyancsak a Nazarbajev család bizalmasaként tartottak számon, a tiltakozások leghevesebb időszakában vették őrizetbe, majd hazaárulással vádolták meg. Maszimov előzőleg több alkalommal betöltötte a miniszterelnöki pozíciót, emellett vezette az elnöki irodát, majd 2016-ban kinevezték a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé, egyenesen innen vezetett az útja a rácsok mögé.

Arról, hogy az elmúlt bő egy évben a hatalmát megszilárdító, magát pozíciójában előre hozott választásokon megerősíttető Kaszim-Zsomart Tokajev milyen úton-módon próbálja konszolidálni Kazahsztánt, egyebek közt ebben és ebben a cikkemben írtam részletesen.