Hétfő este könnygázt vetett be a rendőrség a tanárokból és diákokból álló tüntetők ellen, akik a Karmelitát jogsértő módon körülvett kordont akarták elbontani. Koncz Tamás, a Magyar Hang újságírója, aki a helyszínen volt és kapott is a könnygázból, azt nyilatkozta a 444-nek, hogy semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg az intézkedést.

link Forrás

Ez már a 2018-as rabszolgatörvény elleni erőszakos tüntetések idején is jogellenes és szabálytalan volt, de a tanártüntetésekkel szemben még indokolatlanabb.

A rendőrök foggal-körömmel ragaszkodtak a kordonokhoz

Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője is jelen volt hétfő este a Karmelitánál, amikor a tüntetők kordont bontottak, a rendőrök pedig könnygázt vetettek be. Hegyi szerint az nyilvánvaló, hogy a kordonok a hivatalos indoklással ellentétben nem munkaterületet védenek, hanem a kormányzati épületeket. A szakértő szerint a kormányzati épületek rendőrökkel való biztosítása egy tüntetés esetén teljesen jogszerű, azonban ő úgy látta, hogy a rendőrök elsősorban nem a kormányzati épületet, hanem a kordonokat védték.

„Az, hogy a rendőrök foggal-körömmel védik a kordont, számomra érthetetlen. A könnygáz használata aránytalan és indokolatlan volt mind a kordont elbontani akaró képviselőkkel, mind a tüntetőkkel szemben” - mondja.

Hegyi Szabolcs is megerősíti a Magyar Hang újságírója által tapasztaltakat, miszerint nem előzte meg figyelmeztetés a könnygáz használatát. Hegyi szerint ez elfogadhatatlan. „A könnygáz bevetését többször szóbeli figyelmeztetésnek kell megelőznie, és ha ezek nem használnak, akkor a fokozatosság elve alapján használhatnak könnygázt is, ez azonban nem valósult meg” - mondja.

link Forrás

A könnygáz bevetése előtt azért van szükség a figyelmeztetésre, hogy a békés tüntetőknek legyen lehetőségük elhagyni a helyszínt, ezért jogellenes a figyelmeztetés nélküli intézkedés. Hegyi szerint azonban egyáltalán nem volt indokolt a könnygáz bevetése.

„Rengeteg rendőr volt, ezért is nem a könnygáznak kellett volna az első lépésnek lennie, hanem az élő erő alkalmazásának, vagyis, hogy a rendőrök fizikailag lépjenek fel a kordont fogó tüntetőkkel szemben. Azzal, hogy perceken keresztül rángatták a kordont, amiből vasak álltak ki, sérülésveszélybe sodorták a tüntetőket és magukat is. Az lett volna az észszerű, ha hagyják, hogy a tüntetők elvigyék a kordonokat az útból. Végül aztán ez is történt, és felállt egy rendőrsorfal, de egyszerűen érhetetlen, hogy miért ragaszkodtak foggal-körömmel a kordonokhoz és kockáztatták meg a testi sérülést” - magyarázza.

Bár a jog nem tesz különbséget, hogy a tüntetők diákokból vagy fociultrákból állnak, de Hegyi szerint jogi szempontból azt azért figyelembe kell vennie a rendőrségnek, hogy milyen a tüntetők magatartása, erőszakosak-e, veszélyt jelentenek-e. A tegnapi tüntetők viszont csak a kordont akarták elbontani, egyértelmű volt, hogy nem a rendőröket vagy a kormányzati épületeket akarják megtámadni, ezért sem volt indokolt a könnygáz.

Nem az első alkalom

Ahogy a cikk elején is hivatkoztunk rá, nem ez az első alkalom, hogy a rendőrség figyelmeztetés nélkül, jogellenesen vetett be könnygázt a tüntetők ellen. 2018 decemberében több ezren tüntették a parlament előtt az úgynevezett rabszolgatörvény ellen, a tüntetés pedig több esetben is erőszakossá vált. A rendőrök ekkor is figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt.

A TASZ számolt be akkor arról, hogy egy békés demonstráló is kapott a könnygázból a december 12-i tüntetésen, ezért a figyelmeztetés elmaradása miatt a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRT) fordult. Az FRPT megállapította, hogy a rendőrségnek jól hallhatóan figyelmeztetnie kellett volna a tüntetőket arra, hogy kényszerítő eszközt fog használni. A rendőrség akkor arra hivatkozott, hogy a tüntetés helyszínére nem tudtak volna behajtani a hangosbeszélőkkel felszerelt járművel, ezért maradt el a hangszórós figyelmeztetés. A panasztestület azonban kimondta, hogy nagy létszámú, kifejezetten zajos tüntetésen sem lehet technikai nehézségekre hivatkozni a felszólítás elmaradása miatt.

Az FRPT megállapította, hogy súlyos alapjog-sérelem történt: békésen tüntető ügyfelünknek sérült az emberi méltósághoz fűződő joga, mikor lefújták könnygázzal.Ennek fényében kimondható, hogy a tegnapi könnygáz-bevetés is sértette a tüntetők méltósághoz való jogát.

A tüntetésen történtekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a rendőrségnek, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.