„A könnygáz használata előtt a rendőrök többször felszólították a be nem jelentett gyűlés agresszív résztvevőit, hogy lépjenek hátrébb” - olvashattuk a rendőrség keddi közleményében, miután hétfőn este könnygázt vetettek be a Karmelitánál.

Több résztvevő – köztük a 444 tudósítói és Koncz Tamás, a Magyar Hang újságírója, aki kapott is a könnygzából – azt mondta, semmilyen értelmezhető figyelmeztetést nem hallottak a könnygáz bevetése előtt.

Segíthetne eldönteni a kérdést, ha a rendőrség nyilvánosságra hozná saját felvételeit. A keddi közlemény megjelenése után megkérdeztük őket, tudják-e ilyen módon bizonyítani, hogy tényleg elhangzott a figyelmeztetés, de nem kaptunk választ. (Csak annyit írtak, fogadták a megkeresést.)

Egyértelmű, hogy a rendőrség készített felvételeket, ez megszokottnak számít az utóbbi évek tüntetésein. Ezen a képen is látható, hogy a hátsó sorokban az egyik rendőr magasba tartja a kamerát, miközben a kordonnál könnygázaznak.

A Momentum videóján még jobban látszik, hogy a videózó rendőr közel áll az első sorhoz. (A kamera csak 0:18-nál válik láthatóvá, de előtte is látszik, hogy a kezét felemelve rögzíti az eseményeket.)

Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője, aki ott volt a helyszínen, korábban szintén azt mondta a 444-nek, hogy nem hallott szabályszerű felszólítást. Kérdésünkre ezt most azzal egészítette ki, hogy a törvény alapján a rendőrségnek többször meg kell ismételnie a figyelmeztetést úgy, hogy mindenki hallja, akit érinthet a könnygázazás. Vagyis egy zajos tüntetésen mindenképp kihangosításra van szükség.

Először fel kell hívni a résztvevők figyelmét, hogy jogsértést követnek el. Ezután figyelmeztetniük kell őket, hogy akár kényszerítő eszközt is használhatnak. Mielőtt tényleg bevetnék a könnygázt, elegendő időt kell hagyniuk a résztvevőknek, hogy hátrébb menjenek.

A Hegyihez eljutott beszámolók szerint a sorfalban álló rendőrök legfeljebb annyit mondtak az első sorban álló tüntetőknek, hogy álljanak hátrébb. Ez viszont nem felel meg a fenti kritériumoknak, vagyis nem tekinthető szabályszerű felszólításnak.

Bár ezt külön nem szabályozza a törvény, Hegyi szerint a rendőrség akár nyilvánosságra is hozhatná a felvételeket, ha bizonyítani szeretné az igazát. Legfeljebb adatvédelmi aggályokra hivatkozhatnának - ezt sem tették -, de Hegyi úgy véli, mivel egy tüntetésen amúgy is bárki készíthet tömegfelvételt, és a rendőröket is szabad fotózni-videózni intézkedés közben, ez nem lenne túl erős érvelés. Ellenben, ha tényleg kiderülne, hogy volt szabályszerű felszólítás, azzal a rendőrség erősíthetné a közbizalmat.

A törvény szerint a rendőrségi videó célja, hogy a parancsnokok utólag megítélhessék az intézkedés jogszerűségét. A közleményben az áll: „a konkrét eset kapcsán a parancsnoki kivizsgálás megállapította, hogy az intézkedés jogszerű, szakszerű és arányos volt”.

Hegyi még nem találkozott olyan esettel, ahol a rendőrségen belül nem erre jutottak volna.

A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor kimondta, hogy a rendőrök jogsértően jártak el, amikor 2018-ban figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a Parlament előtt tiltakozó tömegre. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét akkor többször közvetlenül arcon fújták, pedig elkülönült a tömegtől, nem volt erőszakos, és nem állt ellen az intézkedésnek. Korábban a Független Rendészeti Panasztestület is arra jutott, hogy 2018 decemberében elmaradt a figyelmeztetés.

Videónk a hétfői tüntetésről: