Végeláthatatlan, totális káosz uralkodik Haitin

külföld
2023 május 01., 10:12

Haiti az utóbbi időszakban az eddigieknél is mélyebbre süllyedt a totális káoszban, ami az állam szinte minden területére kiterjed. A karibi térség legszegényebb, valamint 11,5 millió főt meghaladó lakosságával egyben legnépesebb országa kimeríti a „bukott állam” fogalmát, modern politikatörténete egyenesen gengszterfilmbe illő.

Hétfőn fényes nappal, a nyílt utcán lincseltek meg tucatnyi embert rendőri segédlettel a fővárosban, Port-au-Prince-ban. A feltételezett bűnözőket a rendőrök puskatussal kényszerítették arra, hogy a földre feküdjenek, majd az összegyűlt több száz fős feldühödött tömegből többen abroncsokat pakoltak és benzint locsoltak rájuk, aztán felgyújtották őket. Az AP hírügynökség tudósítója a történtek végén tizenhárom égő holttestet látott. A haiti rendőrség azt állítja, hogy egy csempészcsapat tagjain ütöttek rajta, akik közül több mint tizenkettőt „sajnos meglincselt a népesség”. A rendőrségi közleményhez csatolt videón pisztolyokról és Kalasnyikov gépkarabélyhoz való tárakról mutattak képeket, amiket állítólag a később meglincseltektől foglaltak le.

Haitin ehhez hasonló tragikus esetek gyakran történnek, a szigetországot gyarmati múltja is terheli, és évtizedek óta a világ egyik legkaotikusabb államának számít. Azonban az ország jelenlegi, egyre mélyebb zűrzavara egy elnökgyilkosság óta vad spirálba került, 2023-ban pedig új szintre hágott a törvénynélküliség és az erőszak.

A mély és teljes káoszt megelőző elnökgyilkosság

Az orszgában egészen 2016-óta nem tartottak választásokat, 2020-ban megszűnt a törvényhozói hatalom, idén év elején pedig az utolsó tíz, még hivatalában lévő szenátor is szimbolikusan befejezte mandátumát. Az utolsó megválasztott elnököt, Jovenel Moïse-t rezidenciáján lőtte szitává egy zsoldosokból álló halálbrigád 2021-ben. Moïse-nak valószínűsíthetően azért kellett meghalnia, mert le akarta buktatni az országot markukban tartó drogbárókat, köztük a saját barátait, a politikai elit legmagasabb szintjéig érő korábbi üzlettársait és támogatóit. (A gengszterfilmbe illő elnökgyilkosság történetét Csurgó Dénes kollégánk mutatta be részletesen.)

Jovenel Moïse (j), Haiti utolsó megválaszott elnöke feleségével, Martine Moïse-val (b).
photo_camera Jovenel Moïse (j), Haiti utolsó megválaszott elnöke feleségével, Martine Moïse-val (b). Fotó: HECTOR RETAMAL/AFP

A fegyveres bandáknak a merénylet előtt is nagy hatalmuk volt Haitin, a politikát és a gazdaságot régóta átszövi befolyásuk. A központi kormányzat gyengesége mellett elsősorban azért, mert az ország nagyon fontos csomópont a Dél-Amerikából Egyesült Államokba irányuló, hajókon és repülőkön zajló kokain, heroin és marihuána csempészetben.

Ezen felül a Moïse elleni merénylet után nem sokkal azt az Ariel Henry-t nevezték ki a miniszterelnöki posztra, aki maga is a korábbi elnök, Michel Martelly bizalmasa. A volt elnök egykor maga válaszotta ki strómanjának Juvenel Moïse-t, aki azonban fellázadt ellene, és fel akarta fedni az országot behálózó, az előző elnök családjába is beférkőző drogcsempész köröket. Ezért szabadulhatott meg tőle az ország politikája és gazdasága felett oligarchikus hatalommal bíró Martelly és családja. Emlékezetes, hogy a gyilkosság estéjén az elnöki rezidencia őrei - akiknek akkori vezetője, Dimitri Hérard szintén Martellyhez kötődött - nem állták a felfegyverezve, alakzatban érkező gyilkosok útját.

photo_camera Michel Martelly, Haiti volt elnöke.
Fotó: HECTOR RETAMAL/AFP

Persze a világsajtó nem talált bizonyítékot, hogy a volt elnök és köre rendelte volna el Jovenel Moïse brutális meggyilkolását, csak arra, hogy nyomós okuk lett volna rá.

„Haitin olyan a biztonság, mint a fegyveres konfliktusban álló országokban”

Moïse meggyilkolása óta azonban számszerűen tovább fokozódott a belpolitikai káosz, amelybe a közintézményi hatalom elvesztése miatt süllyedt Haiti.

Csupán fél évvel a merénylet után Ariel Henry jelenlegi miniszterelnök ellen is gyilkosságot kíséreltek meg a 2022-es újév napján, az északi Gonaives városában, ahol éppen az ország függetlensége kikiáltásának évfordulóját ünnepelte egy templomban. Ekkor a miniszterelnök őrei az utcán tűzharcba kerültek fegyveresek egy csoportjával, akikre a miniszterelnök stábja csak „banditákként és terroristákként” hivatkozott. Henry-nak nem esett bántódása az esetben.


Viszont Haitin a két évvel ezelőtti Moïse gyilkosság óta még nagyobb hatalomra tettek szert a bandák, amelyek háborúznak egymással. A bandaháborúk elsősorban Port-au-Prince-ra és környékére koncentrálódnak. Számos térség mára kikerült a kormány ellenőrzése alól, az erőszakhullám miatt pedig sok ezer ember menekült el otthonaiból, vagy az egész országból. A főváros utcáin bandaharcok dúlnak, a legszegényebb nyomornegyedben, Cité Soleilben időről időre lőfegyveres összecsapások törnek ki, anélkül, hogy a felszerelés és emberhiány következtében fellázadt rendőrség közbelépne. Az ilyen csatározások közepette egyes lakosok bádogházaikban esnek az eltévedt golyók áldozatául. Ehhez hozzájön az, hogy a helyi rendőrséget is régóta behálózza a maffia, és a drogkereskedőkkel (is) együtt dolgoznak.

Így jutunk el a jelenbe. A hétfői lincselést követően szerdán Maria Isabel Salvador, az ENSZ haiti újonnan kinevezett különleges képviselője a szervezet 15 tagú Biztonsági Tanácsnak (ENSZ BT) adott első tájékoztatójában arról beszélt, hogy Haiti gyorsan romló biztonsági helyzete megköveteli, hogy az ország továbbra is a nemzetközi figyelem és fellépés középpontjában maradjon, írja az ENSZ hivatalos oldala.

2023 első negyedévében a Maria Isabel Salvador vezette haiti ENSZ misszió és a rendőrség közös adatai szerint 1647 bűncselekményt - emberölést, nemi erőszakot, emberrablást és lincselést - jegyeztek fel az országban. Ez a szám több mint kétszer magasabb, mint 2022 azonos időszakában. A múlt hónapban közel két évtizedes távlatban a legmagasabb volt a bűnesetek száma az országban.

link Forrás

Mindezen felül az országban kolerajárvány is dúl, ami miatt a lakosság közel felének, 5,2 millió embernek humanitárius segítségre van szüksége, mondta Salvador.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala csak Port-au-Prince-ban 531 gyilkosságról, 300 sérülésről és 277 emberrablásról tud - számolt be a Guardian -, amelyek bandákkal köthetők össze az idei első negyedévben. Haitin a biztonsági helyzet „a fegyveres konfliktusban álló országokhoz hasonló” - fogalmazott Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a lincselésre reagálva.