Szerda este a státusztörvény ellen tüntetők egy bejelentett esemény után felvonultak a Karmelitához, ahol rendőrsorfallal találták magukat szemben. A tüntetés első szakaszában legfeljebb egymásnak préselődtek a rendőrök és a diákok, majd később a résztvevők egy része bedöntötte a Színház utcai építkezési területet védő kordont, és megbontotta a Karmelita felé eső kerítést. A rendőrség egy ponton a múlt heti tüntetéshez hasonlóan ismét könnygázt alkalmazott, és néhány embert kiemeltek a tömegből.
Hogy mennyire volt indokolt a könnygáz és a rendőrségi fellépés, arról Hegyi Szabolcsot, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértőjét kérdeztük, aki ott volt a helyszínen.
A szakértő szerint fontos tisztázni, hogy miután a Clark Ádám téren véget ért a bejelentett tüntetés, onnantól a vonulás a Karmelitához már bejelentés nélküli volt, de attól még, hogy nincs bejelentve, nem jelenti azt, hogy jogellenes. “Alapjogi védelmet élvez a békés vonulás, legfeljebb annak az egy személynek a szabálysértési felelőssége merül fel, akinek kötelessége lett volna bejelenteni, de az is csak egy szabálysértési felelősség. Maga a tüntetés, amíg békés marad, élvezi az alapjogi védelmet, a rendőrségnek tehát fennáll a biztosítási kötelezettsége.”
Fontos az is, hogy pontosan mi történt, illetve nem történt azután, hogy a tömeg megérkezett, és nem tudott a Sándor-palota felé menni.
“Igaz, hogy ott volt a tüntetők meg a rendőrök első sora, de nem történt erőszakos cselekmény, maximum egymásnak nyomulás. Azon túl természetesen, hogy skandálnak. Mindehhez képest jött a rendőrségi felszólítás, hogy jogellenesnek minősítették a tüntetést, távozásra szólították fel a tüntetőket. Ezen a ponton nem történt olyan esemény, ami indokolta volna a feloszlatást”
- monda erről Hegyi Szabolcs.
A Várban történt tüntetésnek két fázisa vagy fő helyszíne volt: az első része az építési területnek azon az oldalán zajlott - ha az építkezési területtel szemben állunk a Dísz tér felől nézve, akkor jobbra -, ahol a múlt heti demonstráción még át lehetett menni, ezúttal viszont már nem, ott torlódott fel a tömeg. “Ott volt bőven rendőri felszólítás, lényegében oszlatási felszólítás, de nem volt erőszakos és támadó jellege a tüntetésnek” - mondta a szakértő.
Ezután indult el a tömeg a bal oldali rendőrsorfal felé, a Színház utca irányába. Eközben az építkezési munkaterületet lekerítő kordonokat bedöntötték, majd a Színház utcai kerítéselemeket kezdték bedönteni, sikerült is. Ott a készenléti rendőrség állt szemtől szemben a tüntetőkkel, ahogy az több fotón és videón is látható volt.
“A tüntetők megtorpantak a kordonon ütött lyuknál, és inkább beálltak elé, hogy a rendőrök ne tudják őket kiszorítani. Ott is történt rendőri felszólítás, de sok időt már nem hagyott a rendőrség, mert rögtön utána jött is a könnygáz" - mondta Hegyi Szabolcs. A rendőrségi fellépésre éppen volt indok, de arra már nem elegendő, hogy egyből ilyen erőszakosan reagáljanak, még ha nem is jogszerű cselekmény az építési terület kerítését bedönteni.
“Egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy amint a tüntetőknek sikerült bedönteniük a kordonelemeket, egyből nyomultak volna át, inkább maguk a tüntetők is megrökönyödtek, és próbáltak beállni a rendőrökkel szemben."
A szerda esti események egyik legkeményebb jelenete az volt, amikor a tüntetőket kiszorító rendőrök egy kordonba kapaszkodó srácot fújnak le közelről, közben próbálják lefejteni a kezét a kerítésrúdról, majd végül berántják maguk közé - ez volt egyébként az a pillanat, amikor Tompos Mártont, a Momentum országgyűlési képviselőjét is behúzták a rendőrök, majd gyorskötözőt tettek a kezére, és csak órákkal később engedték ki.
“Ez volt a leglátványosabb eset, itt konkrétan személyekkel szemben alkalmaztak könnygázt. Tompos Mártonnal szemben testi kényszert, pedig nem látszik, hogy ő tanúsított volna erőszakos magatartást vagy erőszakosan ellenszegült volna. A másik fiú pedig háttal állt a rendőröknek, és úgy kapaszkodott a csőbe, a testhelyzete is azt támasztja alá, hogy nem erőszakosan, aktívan állt ellen a rendőröknek. Inkább próbálta meghúzni magát ott oldalt" - mondta a TASZ szakértője.
A tüntetés későbbi, már viszonylag békésebb szakaszában a rendőrök több olyan tüntetőt is igazoltattak, aki maszkot viselt. Hegyi erről azt mondta, hogy a gyülekezési törvény felsorolja, milyen korlátozások biztosítják egy tüntetés békés jellegét, például nem lehet sérülést okozó eszközt bevinni egy tüntetésre, és a felsorolás végén ott van a maszktilalom is. “A szabály nem ismer kivételt, és a mérlegelést például nem engedi meg a jogalkalmazó számára”. Tehát ha valaki azért visel maszkot egy tüntetésen, hogy a könnygáz ellen védekezzen, az sem jelent kivételt ilyen esetben. A szakértő szerint a rendőrség a világjárvány és a maszkviselés indokoltsága miatt sokáig nem lépett fel ilyen esetekben, de most hirtelen nagyon szigorúan elkezdték alkalmazni a törvényt.
Egy olyan tüntetésen, ahol viszonylag sok fiatalkorú vesz részt, felmerülhet, hogy mi a helyzet akkor, ha egy fiatalkorút vesznek őrizetbe, a szülőket beengedhetik-e hozzá. Erről Hegyi azt mondta, amíg nem történik meg a meghallgatás formálisan, addig nem köteles a rendőrség odaengedni a szülőket. Ők úgy tudják, egy 18 év alatti előállított volt, a többiek 20-22 évesek voltak zömében.
A szerda esti események után a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indított nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, egy embert őrizetbe vettek. Nyolc embert azért jelentettek fel, mert maszkot viseltek a tüntetésen, egyiküket előállították, mert a rendőrség szerint megpróbált elmenekülni az igazoltatás elől. A délutáni, bejelentett tüntetés egyik résztvevőjénél késeket és egy ollót találtak, őt szintén előállították, és eljárást indítottak ellene.
Csütörtökre azt is megtudtuk az Országos Mentőszolgálattól, hogy három férfit kellett kórházba szállítani a szerda esti tüntetésről könnyebb sérülés gyanúja miatt.
A történtekről további részleteket a Társaság a Szabadságjogokért blogjában olvashat.