2030-ra 2 milliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot

Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – írja a Guardian egy friss tanulmányra hivatkozva.

A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, emiatt 2030-ra 2 milliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között.

A tudósok szerint így akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé, bár az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lennének a hőhullámok és a szárazságok.

Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal 80 százalékkal (400 millióra) lehetne csökkenteni azok számát, akiknek a lakhelye élhetetlenné válik az éghajlatváltozás miatt.

A népes és már most is meleg éghajlatú országokban a legtöbb embernek élhetetlenné válna az időjárás, és India meg Nigéria szembesülne a legsúlyosabb változásokkal.

India lakossága már most is szenved a szélsőséges hőhullámoktól, és egy nemrég készült tanulmány szerint az 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek több mint harmada közvetlenül az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.

A kutatást vezető Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa azt mondta, a globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki, pedig az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak. A gazdasági becslések szinte mindig nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdagokra és a már élő emberekre, szemben a szegényekkel és a jövőben születendőkkel, és ez az első tanulmány, amiben igyekeztek minden szempontot figyelembe venni, és minden embert egyenlően fontosnak tekinteni – mondta.

Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja azt mondta, a növekvő hőmérséklet miatt nőhet a halálozási ráta, csökkenhet a termelékenység, a kognitív teljesítmény, a tanulási képesség, a termésátlag, a felmelegedés kedvezőtlen hatással van a terhességekre, és növeli a konfliktusok és a járványok esélyét.

Marten Scheffer, a holland Wageningen Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a beszűkülő életterek miatt akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb éghajlatú területek felé.

A Nature Sustainability szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint az emberi civilizáció 13-25 Celsius fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott a múltban. Az ettől eltérő éghajlatú területeken magasabb a halálozási ráta, alacsonyabb a termésátlag és a gazdasági növekedés.

Most kb. 60 millióan élnek ezen az éghajlati kereten kívül, de a globális átlaghőmérséklet minden egyes 0,1 fokos emelkedésével további 140 millió ember kerül élhetetlen éghajlati körülmények közé, és a kutatók számításai szerint ha a felmelegedés tovább folytatódik, akkor 2030-ra 2 milliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az „éghajlati résen” kívülre.

A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az éghajlat a vártnál érzékenyebben reagál a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokra, a globális átlaghőmérséklet 3,6 fokkal nőhet, és a világ népességének csaknem fele élhetetlen éghajlati körülmények közé kerülne. (MTI)