Kilencpárti egyeztetést tartott a Belügyminisztérium a közoktatásban dolgozók jövőjét érintő státusztörvény-tervezettel kapcsolatban. Az egyeztetésről a magukra demokratikus ellenzékként hivatkozó hat párt (MSZP, PM, Momentum, DK, LMP, Jobbik) egy bő óra után kivonult, a második blokkra egyedül a Mi Hazánk képviselője és a kormánypártok maradtak bent. A hat párt szerint politikai bábszínház volt a tárgyalás, a Belügy szerint a baloldal miatt nem valósulhat meg a béremelés. A Mi Hazánk érdemi szakmai egyeztetésként értékelte a napot.

Pintér Sándor múlt pénteken hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat, nem sokkal azután, hogy elkezdődött a törvénytervezet elleni tüntetés. A tanárszervezeteknek nem volt egységes álláspontja arról, hogy érdemes-e részt venni a tárgyaláson: a Tanítanék távolmaradásra, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete viszont részvételre bátorította a politikusokat. Végül az összes ellenzéki párt elment az egyeztetésre, a Mi Hazánk kivételével mindannyian vittek magukkal egy-egy szakértőt is, így

a két pedagógus-szakszervezet, a Tanítanék és a diákszervezetek először ülhettek tárgyalóasztalhoz Pintér Sándorral.

Sokra azonban nem mentek vele: az egyeztetés elején kiderült, hogy csak a meghívott képviselők kaphatnak szót, a szakmai résztvevők közül egyedül a kormány által gründolt Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter beszélhetett.

“Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, ez egy politikai bábszínház volt” - mondta Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, miután a hat párt kivonult az egyeztetésről. A politikus szerint Pintér Sándorban nincs nyitottság a törvény visszavonására, azt pedig Gelencsér nevetségesnek tartja, hogy a kormány az évek óta szidott Európai Uniótól várja a forrásokat a pedagógusok béremelésére.

A Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea elmondta, fölösleges a státusztörvényről tárgyalni, mert az csak rontani fog az oktatás helyzetén. A mai találkozóra is csak azért mentek el, hogy felszólítsák a belügyminisztert a törvényjavaslat visszavonására. Szerinte azért is hazugság, hogy a kormány brüsszeli pénzekhez köti a béremelést, mert Palkovics László 2016-ban miniszterként már tett ígéretet arra, hogy a diplomás bérekhez igazítsák a tanárfizetéseket, az azóta eltelt hét évben viszont ezt nem tették meg.

Kunhalmi Ágnes arról beszélt, hogy nem voltak nagy illúzióik az egyeztetéssel kapcsolatban: bár a Belügyminisztérium valóban több körben leült már a szakmai szervezetekkel, ezeket nem tartják érdemi tárgyalásoknak. A mai találkozón közölték Pintér Sándorral, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt nem szabadna elvenni a pedagógusoktól, ez nem szükséges sem a béremeléshez, sem az oktatás minőségének javításához. Kunhalmi szerint az, hogy a béremelést nemzeti forrásból finanszírozzák, szuverenitási kérdés:

“legközelebb majd a minisztérium Brüsszelben fogja megíratni a Nemzeti Alaptantervet is?”

A szakértőként részt vevő tanár- és diákszervezetek tagjai azt mondták, reménykedve érkeztek a mai tárgyalásra, de végül egy mondatot sem mondhattak a belügyminiszternek.

“Először láttam Pintér Sándort mosolyogni, milyen kár, hogy ez rajtunk való mosolygás volt” - mondta Mihalics Lili, az Egyesült Diákfront tagja. Schermann Fruzsina, az Adom Diákmozgalom vezetője szerint a belügyminiszter “vagy szakmaiatlan, vagy cinikus”, ha azt gondolja, hogy a státusztörvény javítani fog az oktatás helyzetén. Pilz Olivér, a Tanítanék egyik alapítója azt mondta, alternatív valósággal találkozott a kormány részéről a mai találkozón. Szerinte a tanárképzésre jelentkezők alacsony száma mutatja, hogy a státusztörvény “már a benyújtása előtt megbukott”.

Miután ők nem szólalhattak fel ma, a belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy egy héten belül újabb tárgyalást kezdeményez majd a szakmai szervezetekkel.

Dúró Dóra elégedetten távozott

“Érdemi szakmai egyeztetésre volt lehetőség, ami egyébként nagyon ritka a magyar politikában” - mondta Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, aki a többi ellenzéki párt sajtótájékoztatója alatt távozott az épületből. Dúró azt mondta, furcsállja, hogy az egyéb ellenzéki pártok „úgy vesznek részt egy törvényről szóló egyeztetésen, hogy nem akarnak a törvényről egyeztetni”. Arról, hogy a szakértők nem szólalhattak fel, azt mondta, technikai kérdésnek tartja, hogy „épp egy képviselő mondja el ugyanazt, vagy egy szakszervezeti vezető”. Hozzátette, hogy a szakszervezetek korábban publikált írásos anyagaiból ő is merített, több pontot fel is vetett a belügyminiszternek.

A politikus úgy érzi, részletes, érdemi válaszokat kapott a felvetéseire, és több pontban sikerült változást elérnie a törvénytervezettel kapcsolatban. A Mi Hazánk a kisgyerekes pedagógusok munkavégzéssel kapcsolatos kedvezményeire vonatkozóan tett javaslatot, és biztosítékokat kért arra, hogy az igazgatók ne tudják önkényesen növelni vagy csökkenteni a pedagógusok bérét.

Rétvári: Brüsszel, Gyurcsány

A tárgyalás után a Belügyminisztérium is sajtótájékoztatót hirdetett, itt Rétvári Bence parlamenti államtitkár beszélt. Szerinte a „Gyurcsány vezette baloldalt” „kisstílű politikai pártérdek vezérli”, és a magyar pedagógusok kárára tevékenykednek.

„Nem tudom, józan ésszel ki gondolkozhat úgy Magyarországon, hogy se a magyar emberek, se a magyar pedagógusok ne kapják meg azt az összeget, ami őket megilleti” - mondta.

Az államtitkár szerint az Európai Unió jogtalanul tart vissza forrásokat Magyarországtól, ha ezeket megkapnák, 20 százalék fölötti pedagógus-béremelést valósítanának meg. A jövő évben további 25 százalékos, 2024-ben pedig 29 százalékos béremelésre készülnek, így elmondása szerint 2025-től 800 ezer forint közül alakulhat a pedagógusok átlagbére.

A tárgyalásról kivonuló ellenzékieket cinikus szavakkal illette.

„Jól láthatóan ők azért jöttek, hogy kivonuljanak, hosszú ideig tervezgették, hogy melyik az a pillanat, amikor majd felállnak és kimennek, nem tudták eldönteni, hogy ki mondja ki ezt közülük, ki adja meg a jelet. Nem az egyeztetés szándékával, hanem a kivonulás szándékával érkeztek valójában az egyeztetésre, holott hónapok óta mást sem mondanak, mint csak szükség lenne egyeztetésre.”