A parlament elé került a státusztörvény

oktatás
2023 június 06., 15:25

Kedd délután a kormány benyújtotta a parlamentnek az utóbbi hónapok leghevesebb tiltakozásait kiváltó státusztörvény javaslatát. A Belügyminisztérium közleményéből egyelőre annyi derül ki, hogy lesz lehetőség a tanárok átvezénylésre, a munkahelyi eszközök ellenőrzésére és a tanév meghosszabbítására.

photo_camera Fotó: Bankó Gábor/444

A kormány javaslatának első verziója még március elején jelent meg a kormány honlapján, és sokkolta az amúgy is régóta tiltakozó pedagógusokat, mert a bérrendezés és az új teljesítményértékelési rendszer bevezetése mellett visszanyesték volna a tanárok jogait és növelték volna a terheiket.

A javaslat lényege az volt, hogy megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, és helyette létrehozna egy új fogalmat a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt", ami kevesebb védelmet jelentene a közoktatásban dolgozóknak, mint a közalkalmazotti. De voltak olyan részei, ami alapján a pedagógusok saját eszközeit is ellenőrizni lehetne, sztrájk esetén pedig másik iskolába vezényelhetnék, megszüntethetnék vagy átcsoportosíthatnák az érintett osztályokat vagy csoportokat.

link Forrás

A javaslat miatt tüntetések kezdődtek, aminek a rendőrség könnygázt is bevetett a tiltakozó tanárok és diákok ellen. Az oktatásért felelős belügyminisztérium, csak néhány ponton volt hajlandó finomítani (például a megfigyelhetőségnél és az átvezénylésnél), de szakszervezetek a javaslat visszavonását kérték. Pintér egyszer az ellenzéki pártokkal is leült tárgyalni, de ezen a szakértők nem kaptak szót.

A Belügyminisztérium keddi közleménye szerint a törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését. Majd igyekeztek minden mást az ellenzék nyakába varrni: „A tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.”

A közlemény szerint a parlament elé kerülő verzióban maradt a tanév meghosszabbításáról szóló rész is, bár a Belügyminisztérium szerint erre csak akkor lenne lehetőség, ha „a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb”.

Ahogy az átvezénylésre is maradt lehetőség: „A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor. Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.” A belügy szerint a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra.

Ahogy az is benne van, hogy a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába a munkáltató betekinthet. A belügy szerint ez minden munkahelyen így van. A minisztérium szerint a „fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén”.

A törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja jubileumi jutalmat, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított az érintett. A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, amiből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet.

Kiemelt videóink