Státusztörvény: A nagy európai parlamenti frakciók és Orbán volt gimnáziuma is tiltakozik, a Belügyminisztérium válaszközleményben fenyegeti a szakszervezetet
2023 április 24., 15:54
Miközben átvezényelnek Borsodba, ellenőrizhetik a tanításhoz használt privát laptopodat : ez az a „bosszútörvény”, ami ellen tüntetnek a pedagógusok
- Miért nevezték el a pedagógusszervezetek “bosszútörvénynek” a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény “státusztörvénynek” vagy “pedagógus státusztörvénynek” is hívott módosítását, és miért tüntetnek hétfő délután ellene?
„Fogjunk össze, lépjünk fel a kicsinyes bosszú és az azt szolgáló kormányzati elnyomó intézkedések ellen!
Ezzel a szöveggel hívott tüntetőket hétfőn délután négyre a Kálvin térre az ADOM Diákmozgalom, PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, hogy együtt demonstráljanak a státusztörvény ellen. A státusztörvény miatt a nagy európai parlamenti frakciók és Orbán volt gimnáziuma is tiltakozik, a Belügyminisztérium pedig válaszközleményben fenyegeti a szakszervezetet
De mi az oka a szenvedélyes megfogalmazásnak és sokakhoz hasonlóan miért emlegetnek ők is „bosszút”?
A magyar pedagógusok munkakörülményeit, előmenetelét és státuszát meghatározó törvényjavaslat tervezetét március 2-án tette közzé a Belügyminisztérium azzal, hogy azt március 10-éig lehet véleményezni. A javaslat legszembeötlőbb eleme talán az, hogy megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és helyette létrehozna egy új fogalmat a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt". Ami, mint nemsokára látni fogjuk, jóval kevesebb védelmet ad a közoktatásban dolgozóknak, mint a közalkalmazotti.
De a részletszabályai azok, amik miatt a tervezet nemcsak a szakszervezetek, hanem a kívülálló szemével nézve is inkább tűnik a leckékztetés eszközének, mint a pedagógusok helyzetének rendezésére tett kísérletnek.
Szélsőségesnek tűnik, mégsem lóg ki az átlagból
A javaslat provokatív szándéka a legnyilvánvalóbban a pedagógusok ellenőrzéséről szóló paragrafusoknál érhető tetten.
A törvénytervezet ugyanis kimondja, hogy a pedagógusok akár le is hallgathatók, a munkaadójuk pedig mind a munkahely által biztosított, mind a saját tulajdonú, de a munka során használt számítógépeiket és okostelefonjaikat is ellenőrizheti.
Az erről szóló rész elején ráadásul árulkodó módon rögtön definiálják, hogy a törvényalkotó célja ezzel még papíron sem a törvényesség kontrollja, hanem egyszerűen az érintettek „magatartásának” az ellenőrzése:
„A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló magatartása csak a nevelő-oktató munka körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltatói jogkör gyakorlója technikai eszközt is alkalmazhat”.
A vonatkozó törvényi fejezet végén ezek fényében kifejezetten tudatos cinizmusnak hat a zárómondat, miszerint„A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló magánélete nem ellenőrizhető.”
A tervezet nyilvánvaló fenyegetési szándékkal újra törvénybe emelné a pedagógusok elleni fegyelmi eljárásokat, amik régóta nem léteznek. A lehetséges büntetés akár fél éven át tartó 20 százalékos fizetéscsökkentés vagy elbocsátás is lehet.
Szintén a korábbi tanártiltakozásokra adott direkt válasznak tűnik a következő két pont az új törvényben:
- Sztrájk esetén másik iskolába vezényelhetnék, megszüntethetnék vagy átcsoportosíthatnák az érintett osztályokat vagy csoportokat. Vagyis a gyerekeken és a szülőkön keresztül gyakorolnának nyomást a tanárokra, hogy eszükbe sem jusson tiltakozni, különben röpül az osztály egy órányi távolságban lévő tetves iskolába.
- A sztrájknapok és rendkívüli tanítási szünetek pótlására Pintér belügyminiszter július 15-ig is meghosszabbíthatná a tanévet, a nyári pótnapok óráira a mostani szabályok szerint járó 200 százalékos bér helyett nem járna semmi pluszpénz.
Mit szólna fél évhez Ököritófülpösön, Izgága Kolléga?
A megfélemlítési szándékon kívül nehéz mással magyarázni, hogy a tervezet szerint a pedagógusok úgy lehetnének ide-oda vezényelhetők és utasíthatók, mint egy katona vagy rendőr.
A pedagógusok feladatellátási helye az eddigi szabályok szerint az az iskola, amit a szerződésükbe beleírtak. A tervezet szerint a tankerületi központ ezentúl szabadon vezényelheti a pedagógusokat tetszés szerinti iskolába vagy óvodába, maximum 9 hónapos időre.
A pedagógus házaspárok életében további képtelen helyzeteket teremthetne az, hogy a pedagógusok felmondási idejét 2-ről 6 hónapra növelnék. Így ha egy pár egyik tagját valahová átvezénylik, akkor a másik csak fél év elteltével mehetne utána. Ez a kvázi röghöz kötés - vagyis a távozás megnehezítése - egyébként is nehezen érthető ötlet, hiszen a potenciális féléves átmenet miatt irtó nehézzé válna elhagyni a pedagógusi pályát, ami nyilván már a pályaválasztás fázisában sokakat elgondolkodtatna.
Ami csak sima szívatás
A javaslatnak több további része azért talányos, mert bár nem hordoznak ennyire nyilvánvaló fenyegetést, egyszerűen bizonytalanná és kevésbé vonzóvá teszik a pedagóguspályát.
- Elrendelhető lenne a vasárnapi munkavégzés.
- A nevelőtestülettől elvennének minden, szakmailag értelmezhető jogot, ugyanis a továbbiakban nem dönthetnének sem a pedagógiai programról, sem az SZMSZ-ről, sem az éves munkarendről, kizárólag a házirendről. A többi az intézményvezető hatásköre lesz.
- A próbaidő 3-4 helyett 6 hónapig is tarthatna.
- A felmentési idő 8-ról 2 hónapra csökkentése elvenne 3 havi illetményt a nyugdíjba vonulóktól.
- Az úgynevezett jubileumi jutalom idejébe eddig a GYED-es én GYES-en töltött idő is beleszámított, az új szabályok szerint nem. Aki egyszerre anya és pedagógus, az sokat veszít ezen.
- A pedagógusoknak a mostani szabályok szerint évi 46 nap szabadság jár, ebből a vezető 15 napra berendelheti őket továbbképzésre vagy ügyeletre. A tervezet 50 napra növelné az alapszabadságot, de az igazgató ebből 15 napra bármilyen indoklással berendelheti a beosztottját, például pakolgatni.
- Eddig heti maximum 32 órás kötött munkaidejük volt, ami 40-48 órára nőne.
- A napi maximum eddig 8 óra volt, a terv szerint 12 lenne.
- Helyettesítésben eddig napi 2, heti 6 óra volt a limit. A terv szerint ez akár 28 órára is nőhetne, mert a helyettesítések száma átcsoportosítható lesz.
A tervezet pozitívumának a beterjesztő az abban szereplő sávos bértáblát tartja, ám a szakszervezetek, a tanár- és diákszervezetek lényegében egységes véleménye az, hogy a bérrendezést a közalkalmazotti státusz megszüntetése és a tervezetben szereplő egyéb változtatások nélkül is meg lehetett volna oldani, ha a törvényalkotó szándéka ez lett volna.
A tervezet kívülről nézve olyan, mintha egy rendőr bosszúból csuklóztatni akarna egy csoport idegesítő embert, csak azért, mert megteheti. Csak az nem világos, hogy ki akarna a jövőben pedagógus lenni ilyen feltételek mellett.