A PDSZ szerint a bosszútörvénynek nevezett, jelenleg hatályos státusztörvénnyel az a legnagyobb baj, hogy van.

Az államtitkár szerint szó sincs például arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből. Rákérdeztünk az ellentmondásra, válaszoltak is.

Hónapokon át tartó tiltakozások, könnygáz, álegyeztetések és felmondások övezték a státusztörvényt, ami csak tovább mélyíti az oktatási válságot.

Az Országgyűlés aznap dönt a bosszútörvényként is elhíresült jogszabályról.

Tavaly szeptemberben több tanárt is kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, amiért részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban.

A státusztörvény már végszavazás előtt, de a tiltakozások folytatódnak.

Szombat reggel ért véget a péntek délután indult vita. A végén a Belügyminisztériumot képviselő egészségügyi államtitkár megállapította: jelentős érv nem hangzott el a másik oldalról.

A parlamentben a státusztörvényről vitáznak, az épület elé az Egységes Diákfront szervezett tüntetést. Egy tanár itt jelentette be, hogy 31 év után elhagyja a pályát.

A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront a Parlament elé várja a tiltakozókat, miközben az épületben rendkívüli ülésen tárgyalhatnak a javaslatról.

A párezres településen közös gondolkodást és gyertyagyújtást szerveztek az iskola udvarára.

A független képviselő szerint „ha sokan rájönnek, hogy ott kellett volna nekik is lenniük” szerdán a Karmelitánál tiltakozó diákokkal, „akkor az lesz, amit a hatalom nagyon nem akar”.

Kivennék, hogy a tanárok saját számítógépei is megfigyelhetők, és a kisgyerekes tanárok nem lennének átvezényelhetők. A szakszervezetek szerint ez édes kevés.

Összesen 131 tanár írta alá a két nyílt levelet.

A státusztörvény ellen tiltakozó tanárok és diákok a Karmelitához mentek, ahol Hadházy Ákos és a Momentum kordont bontottak. A rendőség most a szokásosnál keményebben lépett fel a tüntetők ellen.

Nehéz nem csuklóztatásnak értelmezni. Mintha szándékosan el akarnák riasztani a potenciális jelentkezőket az iskolák és óvodák környékéről is.