A parlament kedd délelőtt elfogadta a státusztörvényt 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett.

Hónapokon át tartó tiltakozások, könnygáz, őrizetbe vétel, felmondások, álegyeztetések, apróbb módosítások vezettek oda, hogy július 4-én kedden a parlament elfogadta a státusztörvényt.

Mi a törvény?

A törvény több módosításon esett át az elmúlt hónapok tüntetései nyomán, de többek között ezeket fogadták most el:

• meghosszabbítható lesz a tanév abban az esetben, ha a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap,
• a tanárok átvezényelhetők egyik iskolából a másikba, ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor, emellett nem alkalmazható olyan tanároknál, akiknek alsós vagy annál fiatalabb gyereke van,
• ellenőrizhetők a munkáltatótól kapott laptopok, munkaeszközök, a tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába a munkáltató bármikor betekinthet,
  
• fegyelmi eljárást lehet indítani a tanárok ellen, a felfüggesztés mértéke legfeljebb 30 nap lehet,
• 2 hónap helyett 3 hónap lemondási idő lesz.

A törvény eredeti, március eleji változata még ennél is durvább volt, szó volt benne többek között arról, hogy:

• a tanárok nem csak a munkáltatótól kapott munkaeszközein lettek volna lehallgathatók, hanem a saját eszközeiken is,
• a napi maximum munkaidő 8 óráról 12-re, heti 32-ről 48-ra emelték volna, a módosítások nyomán azonban ennek a felső határait eltörölték, (tehát igazából most akármennyi lehet)
• röghöz kötötték volna a pedagógusokat: a lemondási idő kettőről hat hónapra nőtt volna,
• a szabadnapjaiknak a száma pedig 46-ról 35-re csökkent volna,
• pályázás nélkül is ki lehetett volna nevezni az iskola igazgatóját.

A törvény eredetileg június 1-jével lépett volna hatályba, de a módosítások és egyeztetések miatt július 15-től lesz érvényes.

Hogy jutottunk el idáig?

A státusztörvény első tervezetének megjelenése után az aHang szinte azonnal petíciót hirdetett, amelyet azok a tanárok írtak alá, akik lemondanának abban az esetben, ha elfogadnák a státusztörvényt. (A 444 számlálót indított a felmondott tanárokról, amelyet itt követhetsz nyomon.) A tanárszervezetek azonnal tiltakozni kezdtek, Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkársága pedig többször is látszategyeztetésre hívta a szervezeteket, ahol a szervezetek képviselői szerint igencsak egyoldalú volt a kommunikáció.

A törvénytervezetet nagyon hamar „bosszútörvénynek” kezdték el nevezni a tanárok és szervezetek, amiért szerintük a kormány a tavalyi polgári engedetlenségi mozgalom és a sztrájkhullám miatt bünteti őket.

A törvénytervezet ellen egyébként nemcsak a szakszervezetek, hanem a nagy európai parlamenti frakciók is tiltakoztak, levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amiben a magyar státusztörvény és a benne foglalt „whistleblower directive" ellen tiltakoztak.

Április 25-én volt az addigi legjelentősebb megmozdulás a státusztörvény miatt, amikor tanárok és diákok tüntettek Pintér Sándor belügyminiszter ellen, cserébe pedig könnygázt kaptak az arcukba. A tüntetés reggel kezdődött a Belügyminisztérium épülete előtt, ahol tanárok és diákok ülősztrájkkal demonstráltak, a délutáni tüntetés pedig egészen a Karmelitáig ment fel, ahol a tüntetők kordont bontottak, mire a rendőrség előzetes felszólítás nélkül, teljesen aránytalanul könnygázt fújt gyerekek arcába, ami országos felháborodást váltott ki.

Másnap a kormány a szakszervezetekkel való egyeztetésen már hajlandó volt minimális engedményeket adni a státusztörvénnyel kapcsolatban. Ekkor került ki a tervezetből az, hogy a tanárok a saját eszközeiken is lehallgathatók lennének; hogy a diákok tanársztrájk esetén átvezényelhetők lennének más intézménybe; hogy az igazgatót pályázat nélkül is ki lehet nevezni; és az átvezényelésen is ekkor lazítottak először, miszerint a kisgyerekes tanárokat nem tették volna átvezényelhetővé.

Május 3-án folytatódtak a tüntetések, ahol a diákok népszavazást kezdeményeztek a státusztörvény bevezetésével kapcsolatban, de ez a tüntetés is kordonbontásba és könnygázba fulladt. A demonstráció után 150 ezer forintos bírságot szabtak ki Pankotai Lilire, amiért „szervezői magatartást tanúsított”, amikor a május 3-i demonstrációk után a Karmelitához hívta a Clark Ádám téren összegyűlt tüntetőket.

Még ugyanazon a napon a kormány ismét enyhítette a státusztörvény egyes részeit: az egyik legfontosabb változás, hogy a BM elvetette a pedagógusok röghöz kötésének tervét, már nem kényszerítenék a jogviszonyukról év közben lemondó tanárokat arra, hogy akár tanév végéig is kötelezően tanítaniuk kelljen. A tervezetben a lemondási időt hat hónapról három hónapra csökkentették.

További engedmény volt, hogy azok, akik nem szeretnének majd az új jogállási törvény – ami eltörölné a pedagógusok közalkalmazotti státuszát – alatt dolgozni, még a jelenlegi közalkalmazotti törvény szabályai szerint távozhatnak a munkahelyükről. Kihúzták azt a részt is, amely egyenjogúvá tette volna a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanárokat és a hitoktatókat is a tantestület többi, főállású tagjával. Eközben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indított nyomozást a tüntetésen történtek miatt, kilenc fiatal ellen pedig eljárást indítottak, amiért eltakarták az arcukat.

Pár nappal később egy újabb demonstráción Novák Katalin lépett oda a tanárokhoz és a szakszervezetek képviselőihez, hogy a panaszokat meghallgatva mossa kezeit a kormány döntései miatt.

Május 19-ére az Egységes Diákfront szervezett tüntetést, de ezúttal a tüntetők a Karmelita helyett a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz vonultak. Itt a tüntetők és a rendőrök többször egymásnak feszültek, miközben legalább három embert kiemeltek a tömegből.

Ahogy a tüntetés elkezdődött délután, Pintér Sándor belügyminiszter egyeztetésre hívta össze a parlamenti pártokat.

Június elsején ezren tüntettek a Belügyminisztérium épületénél a státusztörvény és a diáktüntetőket ért rendőri erőszak ellen, ez a tüntetés békésebben zajlott, mint az előzők.

A státusztörvény június 6-án került először a parlament elé. A Belügyminisztérium akkori közleménye szerint ekkor került bele az, hogy a tanév abban az esetben hosszabbítható meg, ha „a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap.” Szintén ekkor került bele, hogy az átvezénylésre csak a pedagógus hozzájárulásával és csak adott járáson belül kerülhet sor.

Aztán felröppent a hír, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a benyújtott tervezetet sürgősséggel tárgyalná, ezért az Egységes Diákfront újabb tüntetést szervezett a vita napjára. De nemcsak a tüntetők, Kövér László házelnök is készült a vita napjára: megtiltotta, hogy a pártok bárkit beléptethessenek a parlamentbe aznap. Az Egységes Diákfront az ellenzéki pártokat is meghívta a demonstrációra.

Miközben a parlament előtt zajlott a demonstráció, odabenn 18 órán keresztül vitáztak a képviselők a státusztörvényről, ahol a kormányképviselők azt állapították meg, hogy a státusztörvényt „minden idők legátfogóbb egyeztetése előzte meg”. A Belügyminisztériumhoz több mint 100 ezer észrevétel érkezett a státusztörvénnyel kapcsolatban, de a minisztérium ezeket nem hozza nyilvánosságra.

Június 19-én újabb egyeztetésre mentek a szakszervezetek a Belügyminisztériumhoz, ezúttal két követelésük volt: a kormány vonja vissza az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezéseket és a státusztörvényt. Gulyás Gergely ekkor beszélt a Bayer-showban arról is, hogy a tanárok akkor is megkapják az évi 10 százalékos emelést, ha nem érkezik meg Brüsszelből a pénz.

A tüntetések ellenére a kormány saját bevallása szerint nem számít tömeges felmondásokra a státusztörvény bevezetése után, noha az aHang oldalán idáig majdnem 5000 tanár jelezte, hogy a törvény hatálybalépése esetén felmondanak. Pár nappal azután, hogy Semjén Zsolt a mostani rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta, a kormány még egy nagyon kicsit puhított a státusztörvényen, miszerint csak akkor lehet egy tanárt egy járáson belül a beleegyezése nélkül is a félév végéig más iskolába átirányítani,

„ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező.

Azt azonban nem tudni, hogy ebbe csak az utazás ideje számít bele, vagy adott esetben az átszállás közbeni várakozás is.

Kedden egész napos demonstrációt tartanak a Kossuth téren.