A Belügyminisztérium előtti ülősztrájkkal kezdődött, Orbán munkahelyénél kifújt rendőri gázspray-vel végződött a tüntetés a tanárokért
A tiltakozó tanárok által csak bosszútörvénynek nevezett státusztörvény ellen tüntettek hétfőn.
Reggel a Belügyminisztérium előtt kezdődött a tiltakozás. Nagyjából ötvenen érkeztek az épülete elé, és csendben leültek a bejárathoz. A pedagógusok mellett diákok és ellenzéki parlamenti képviselők is megjelentek.
Az akciót nem jelentették be előre, ezért a rendőrök távozásra szólították fel a tüntetőket. Mindenkit egyesével igazoltattak, de nem oszlatták fel a tüntetést, végül a résztvevők maguktól távoztak. A Belügyminisztérium aztán közleményben azzal vágott vissza, hogy a PDSZ „továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez".
Délutánra a Kálvin térre hirdetett tüntetést az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 4-kor kezdődő gyülekező legelejét elmosta az eső.
De elállt az eső délután 5-re, amikor elindult a menet a Széchenyi István - volt Roosevelt - térre, ahol a Belügyminisztérium is van.
A Belügyminisztérium előtt szót kapott az Oktatói Hálózat, az ADOM Mozgalom, az Egységes Diákfront és a PDSZ egy-egy képviselője is. Valamint két pedagógus, egyikük 30 év alatti óvónő, aki könnyeivel küzdve arról beszélt, hogy „szeretem a családomat, a hozzám járó gyerekeket, a családokat. Én csak óvónéni szeretnék maradni, de fáj, mert ez a törvény bántja azokat, akiket szeretek. Mert a bosszútörvény gonoszság. Hogy nem lehet szabadon véleményem, hogy megfigyelhetők leszünk, hogy a szakmai véleményünk többé nem számít, hogy ellenőrizhetik a bizalmas beszélgetésünket a gyerekeinkkel és a szüleinkkel. Ez színtiszta gonoszság". Azzal folytatta, hogy „dühöt érzek, hogy döntenem kell: a diákjaimat vagy a szabadságot választom, a hivatásomat vagy az emberi méltóságomat", majd azzal zárta a beszédét, hogy „most már kibaszottul itt van az ideje, hogy összefogjunk”.
Az utolsó szónok a tavaly őszi diáktüntetésen ismertté vált, a pécsi gimnáziumából távozni kényszerülő diáklány, Pankotai Lili volt.
Ő arra szólította fel a tüntetőket, hogy menjenek fel a Karmelita kolostorba. A demonstrálók nagy része így is tett, a felújított Lánchidat először bevonva egy tüntetésbe.
A Várban ekkor már akciózni kezdtek momentumos képviselők és Hadházy Ákos, ismét kordonbontással próbálkozva. Dulakodás volt köztük és a rendőrök között. A kordon egyik elemére ráfekvő Hadházyt és két momentumos politikust is arrébb vittek a rendőrök.
Ez a kordonbontás nem sikerült, amikor viszont felértek a tüntetők, ők is nekifeszültek a kerítésnek, és elkezdték az épület felé tolni a rendőröket.
A rendőrök gázspray-vel állították meg a kordont bedöntőket.
A fizikai egymásnak feszülés ezután megszűnt, de a tüntetők nem mentek el, és időről időre azt kiabálták a rendőröknek, hogy "gyerekeket bántotok".
A tüntetésnek volt egy időszaka, amikor politikusok (Hadházy, a momentumos Gelencsér Ferenc és az MSZP-s Komjáthi Imre) kapott szót röviden, megjelent Karácsony Gergely főpolgármester is, akit tapssal fogadtak.
Majd Pankotai Lili vette át az irányítást. Bejelentette, hogy jövő szerdán újabb tüntetést tartanak és egy nagy közös összefogást is felvázolt különböző érdekvédők között.
A tömeg aztán lassan oszlani kezdett, miközben egyre több lett a rendőr.
Még átmentek az épület másik végébe, de ott teljesen ép kordon és egy masszív rendőrsorfal várta őket, és el is kezdték arrébb tolni őket. Háromnegyed 9-kor lett vége a Várban a tüntetésnek.
A szakmai szervezetek szerint a státusztörvény a szakemberhiány kezelése helyett az eddiginél is jobban kizsákmányolná a pedagógusokat a napi munkaidő nyolc óráról tizenkettőre emelésével, elvenné a nevelőtestület szakmai szabadságát - az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem -, és megtiltaná a pedagógusoknak, hogy a közoktatás állapotát kritizálják - akár fegyelmi eljárás is indulhat ellenük ilyen esetekben.
Emellett a fenntartó technikai eszközökkel is ellenőrizhetné a tanárok magatartását, a felmondási idő két hónapról hat hónapra emelésével röghöz kötné a pedagógusokat, lecsökkentené a szabadságokat, és a túl széles bérsávokkal nem oldaná meg a bérkérdést sem.