Ma négyre hirdetett demonstrációt a Kálvin térre az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy tiltakozzanak a pedagógusokat érintő státusztörvény ellen.

A tüntetés végén, a Belügyminisztérium előtt Pankotai Lili arra kérte a résztvevőket, hogy menjenek fel a Karmelita kolostrohoz. Ekkor fent a miniszterelnök hivatalánál kordonbontás zajlott, immáron negyedszerre: a képviselők és a rendőrök között dulakodás és lökdösődés alakult ki, Hadházy Ákost és a momentumos Gelencsér Ferencet és Lőcsei Lajost a rendőrök kézben cipelték arrébb.

Ide értek fel a tüntetők. Mire nagyobbra duzzadt a tömeg, a még megmaradt kordonokat bedöntötték, az első sorban ott volt Jámbor András parlamenti képviselő is. A visszaszorított készenlétisek gázsprayt fújtak az elől állókra. A rohamot ezzel megfékezték, de a tüntetők maradtak.

Egy volt pedagógus arra kérte hangosbemondón a rendőröket, hogy álljanak át. Egy dühös diák pedig a rendőrökön kérte számon, hogy miért fújták le őket gázspray-vel.

A rendőrök a bedöntött kordonokat kimenekítették, közben zúg az Orbán, takarodj. A tömeg egyelőre marad, és Le a rendőrállam-t kiabálnak. Aztán elkezdték énekelni a Himnuszt, majd a Nemzeti Dalt szavalják a rendőröknek és az épületnek, amiben pár irodában ég a villany.

A tüntetőkhöz csatlakozott Karácsony Gergely főpolgármester, megtapsolták.

Hadházy Ákos kért szót. Azt mondta, hogy rendőrállami törvényt védenek rendőrállami módszerekkel. A kordon törvénytelen, az elnyomás eszköze. "Nem a kordont lebontásáért vagyunk itt, hanem a jogállami visszaépítésért" - közölte. Szerinte amíg nincsenek szabad választások, addig semmi más sem sikerülhet, addig a tanárok, a diákok, a katások sem tudnak győzni, amíg a rendszer alapjait nem változtatjuk meg. A státusztörvény nem csak a tanárokat és diákokat, de az egész társadalmat támadja. "Le a státusztörvénnyel" skandálás a válasz. „Azt a rendszert, amelyik ilyen rendőrállami törvényt készít elő, azt le kell bontani, ahogy a kordont is" - mondta. Elmesélte, hogy megkérdezte tőle egy alezredes, "miután ráültek a veséjére, hogy mi a terv". Hadházy azt mondta, hogy maradnak.

Majd azt mondta, hogy ma este ott maradnak.

Politikusok adják egymásnak a hangosbeszélőt. Előbb a momentumos Gelencsér Ferenc, aki szerint Orbán azt állítja, hogy a tüntetőket szolgálja, hogy tetszik a szolgálat? Fújjolás volt a válasz.

Majd az MSZP-s Komjáthy Imre jött, aki arra szólította fel Orbánt, hogy menjen a büdös francba és vigye a haverjait.

Ezután Pankotai Lili jelentette be, hogy jövő szerdán újabb tüntetés lesz. A tömeg azt kiabálja a rendőröknek, hogy gyerekeket bántasz, már amikor nem az Orbán, takarodj zúg. Közben rendőri erősítés érkezik, erre hangosbemondón Pankotai Lili is felhívja a figyelmet: "Tudjuk, hogy féltek". A tömeg ugyanakkor elkezdett oszlani.

Azzal szórakoztatják magukat a tüntetők, hogy új szlogenek találnak ki, ami skandálni lehet. Például: "Kismalac, kismalac engedj be!"

Pankotai bejelentette, hogy a háttérben nagy összefogás szerveződik, szociális szféra, egészségügy, gyerekvédelem, és sok érdekvédelmi szervezet között. És aztán zúgott "az általános sztrájk". Aztán majdnem lezárta a tüntetést azzal, hogy a hadat megüzenték, mindenki menjen haza, de az ott maradók még maradnának. Így maradnak és átmennek az épület másik oldalára. Ott is sok a rendőr, ráadásul a kordon is áll még.

A másik oldalon felállt rendőrsorfal várta a tüntetőket, és elkezdték eltolni a tömeget, köztük diákokat. Felhevült a hangulat, zúgott a gyerekeket bántotok, aztán a visszaszorított tüntetők előtt felállt egy erős rendőrsorfal.

Pár százan maradtak a Várban, de egy viszonylag szűk részen, így sűrű a tömeg. Egy lány elővett egy tankönyvet meg egy sorkihúzót és tanul, másfél méterre a rendőröktől. Nagyon kevés tüntető maradt már csak, nagyon sok rendőrre.

Ami addig történt

Arról, hogy miért tartanak demonstrációt, a Miközben átvezényelnek Borsodba, ellenőrizhetik a tanításhoz használt privát laptopodat: ez az a „bosszútörvény”, ami ellen tüntetnek a pedagógusok cikkben írtunk. Délelőtt ülősztrájkot tartottak a Belügyminisztérium előtt. A mai, az Európai Parlamentet is érintő politikai reakciókat pedig itt foglaltuk össze.

Az eső pár perccel a gyülekezés előtt kezdett szakadni, de aztán elállt. A helyszínen lévő tudósítónk, Csurgó Dénes szerint ezután érezhetően kezdtek gyülekezni, terelgetni kellett a tömeget, hogy a tér templomi oldalán elférjenek. A Kálvin téri templom előtt belekezdtek a „Nincs tanár, nincs jövő" skandálásba és a hangulatba hozatal része a „Szabad ország, szabad oktatás" is. A menet ötkor elindult a Kecskeméti utca felé, a Széchenyi István - volt Roosevelt - tér a végállomás.

Néha tinihangon kiabált „Pintér, takarodj!" fűszerezi a bömbikből vezényelt „Nincs tanár, nincs jövőt".

A PDSZ molinóval vonulók azt mondták a kollégánknak, hogy folyamatosak az „egyeztetések", holnap is lesz egy kör, de a kormány csak nagyon kicsi, jelentéktelen dolgokban engedne. Például abban, hogy a szervezeti és működési szabályzatot a tantestület határozza meg. Ravasz Ágnes és Simon Edit, a szakszervezet tagjai azt mondták, ha a törvényt elfogadják, az rövid távon ahhoz vezet, hogy több ezer tanár elhagyja a pályát, hosszabb távon pedig nem lesz tanárutánpótlás. Szerintük a törvény új lendületet adhat a tiltakozásoknak.

„Nagyon sok berekedt kamasz lesz holnap ebben a városban", adott jelentést a helyszínről Csurgó Dénes.

A Vigadónál ment a tapsolás és a „Pintér, takarodj", némi „Elkúrtad" és „Elegünk van", valamit a „Ki fog holnap tanítani" meg a „Pintér, gyere le!". Kollégánk a helyszínen szpottingolta Tordai Bencét és még az elején Lányi Andrást, de sok politikust nem. Dobrev Klára például egy bácsi pólóján képviselteti magát. Az AC/DC Highway to Hellről váltottak a tanártüntetések himnuszára, a Grundra.

Máté András, az Oktatói Hálózat aktivistája a szolidaritásáról biztosította a tanárokat. Szerinte a kurzus azt az aljas taktikát alkalmazza, mint a kutatásban és felsőoktatásban is: homályos ígéreteket tesz a kormány, hogy teljesít pár régi anyagi igényt, de cserébe elveszi a szabadságot. Szerinte korábban nem volt ennyire nyíltan cél a tiltakozók megalázása, mint most. „Aki nem akarja a szolgaságot, annak nincs más útja, mint a tiltakozás. Ehhez össze kell fogni”, zárta a beszédét.

Takács Vera, az ADOM Mozgalom tizenöt éves aktivistája felsorolta, milyen veszélyekkel jár a státusztörvény, mindegyiket külön-külön fújolással fogadták a tüntetők. Nem tudja, őt ki fogja tanítani. A beszéde végén beindult a „Nem hagyjuk, nem hagyjuk". Valaki elkezdte kiabálni, hogy „Általános sztrájk", sokan beszálltak.

Ezután egy tizenegyedikes osztály matektanár-osztályfőnöke és egy hangsúlyozottan harminc év alatti óvónő állt a színpadra - utóbbiak csak az öt százalékát teszik ki a pedagógusoknak. „Elmondhatjuk az érzéseinket, ha bevezetik a státusztörvényt, vagy hallgatni kell, nehogy csökkenjen a közoktatásba vetett bizalom?”, kérdezik. Azt mondják, a tanárok kelepcében érzik magukat: korábban eufóriát éreztek, hogy kimondhatják, amit gondolnak, örömöt, hogy a diákok kiálltak mellettük, de dühöt, hogy elbocsátották a tiltakozókat és félelmet, hogy őket is kirúgják. Szerintük most a szakadék szélére állították őket: vagy leugranak, vagy lelökik. Ha bevezetik a törvényt, sokan rögtön fel fognak mondani, sokan kivárnak még egy évet, és utána mennek el.

Könnyek között a fiatal óvónő arról beszél, gonoszság a bosszútörvény, sorolva, mi minden van benne, a röghöz kötéstől a megfigyelésig. „Szertetem a családomat, a hozzám járó gyerekeket, a családokat. Én csak óvónéni szeretnék maradni, de fáj, mert ez a törvény bántja azokat, akiket szeretek. Mert a bosszútörvény gonoszság. Hogy nem lehet szabadon véleményem, hogy megfigyelhetők leszünk, hogy a szakmai véleményünk többé nem számít, hogy ellenőrizhetik a bizalmas beszélgetésünket a gyerekeinkkel és a szüleinkkel. Ez színtiszta gonoszság", mondja, majd hozzáteszi, hogy ezzel a törvénnyel nem lehet együtt élni, de megszakad a szíve, mert arra kényszerítik, hogy ott hagyja a hivatását és a gyerekeket.

Kis Gergely, az Egységes Diákfront tagja azt mondja, sokan azt gondolják, hogy a tiltakozás nem ért el semmit, de szerinte

a magyar kormány megfélemlített helyzetben egyre drasztikusabb lépésekhez nyúl.Nem szabad megfutamodni, mert a kormánynak nincs igaza, ezért folytatni kell a tiltakozást - mert erőszakos kormányzásra még nagyobb erő és ellenállás lehet a válasz, mondja, de ehhez kellenek az orvosok, a rendőrök, a vasutasok, és mindenki, akit a rendszer elnyom. Kiss szerint az oktatás nemzeti ügy, ezt rombolja porig a kormány, a státusztörvényre pedig egyetlen egy forgatókönyv várhat: dúródóra-módra le kell darálni, a maradékot pedig elégetni.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja szerint a harc nem hiábavaló,

a státusztörvény is egy jelzés, hogy a kormány igenis figyel a tiltakozásokra - csak épp nem az oktatás javításával, hanem a tanárok megregulázásával foglalkozik.Nagy gratulált a kitartó kollégáknak, és nagyon büszke azokra a diákokra, akik kiállnak a tanárok mellett. Szerinte a törvényben csak korlátozás, fenyegetés, büntetés van, és az, hogy „aki nem hajol be, annak esélye sem lehet a béremelésre".

A szakszervezet örömére ezt az Európai Parlamentben is észrevették: levélben fordultak hétfőn a nagy európai parlamenti frakciók Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amiben a magyar státusztörvény és a benne foglalt „whistleblower directive" ellen tiltakoznak. Ez nagy lépés lehet annak érdekében, hogy a kormány ne tudja uniós támogatásból tovább rombolni a demokráciát és a közoktatás helyzetét, írják.

A tüntetésen felszólalt Pankotai Lili is, akinek tavaly politikai véleménynyilvánítás miatt kellett iskolát váltania: azt mondja, ha a tanárok nem tüntethetnek, majd tüntetnek a diákok, felborítják a sakktáblát, „amin a kormány a jogot magára írja". Ezután mentek fel a Várba, és jött a gázspray.