Levélben fordultak hétfőn a nagy európai parlamenti frakciók Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amiben a magyar státusztörvény és a benne foglalt „whistleblower directive" ellen tiltakoznak: ez nagy lépés lehet annak érdekében, hogy a kormány ne tudja uniós támogatásból tovább rombolni a demokráciát és a közoktatás helyzetét, írják. Délután négytől a fővárosban tüntetés lesz a szakszervezetek és az oktatási mozgalmak által „bosszútörvénynek” nevezett javaslat ellen.

Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, az Újítsuk meg Európát, az Egységes Európai Baloldal és a Zöldek - Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja különösen aggasztónak tartja a törvénytervezetet és az új minősítési rendszert, mert az szerintük drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságát, csökkentené szakmai autonómiájukat és drasztikusan csorbítaná munkavállalói jogaikat, beleértve a sztrájkjogot is. „Ez nemcsak több mint százezer tanárra, hanem több mint 1,3 millió gyermek minőségi oktatáshoz való jogára is súlyos hatással lesz", áll a közleményben.

A szakmai szervezetek szerint a státusztörvény a szakemberhiány kezelése helyett az eddiginél is jobban kizsákmányolná a pedagógusokat a napi munkaidő nyolc óráról tizenkettőre emelésével, elvenné a nevelőtestület szakmai szabadságát - az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem -, és megtiltaná a pedagógusoknak, hogy a közoktatás állapotát kritizálják - akár fegyelmi eljárás is indulhat ellenük ilyen esetekben.

Emellett a fenntartó technikai eszközökkel is ellenőrizhetné a tanárok magatartását, a felmondási idő két hónapról hat hónapra emelésével röghöz kötné a pedagógusokat, lecsökkentené a szabadságokat, és a túl széles bérsávokkal nem oldaná meg a bérkérdést sem.

Eközben Orbán Viktor egykori gimnáziuma is üzent a kormánynak: „Nem vagyunk jobbágyok, és nem is akarunk azok lenni! Teljes egészében elutasítjuk a 2023 júniusában bevezetni tervezett státusztörvényt", írják egy hétfői Facebook-bejegyzésben, amelyen

a tiltakozó tanárok arcát kitakarták.A nyilatkozattal párhuzamosan - amit hetvenegyen írtak alá a tantestületből - a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium általános iskolai tagozatának harmincnégy dolgozója, a tantestület 85 százaléka is sztrájkba kezdett. Az aláírók közül a többség - negyvenkét tanár - a felmondását is letétbe helyezné, ha a tanárokat ellehetetlenítő státusztörvény átmegy a parlamenten. Eddig egyébként több mint 4400 tanár nyilatkozott így országszerte.

A Belügyminisztérium hétfői közleményében béremelés és egyszerűsített előmenetel ígéretével csitítja a tiltakozó tanárokat, miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét és az Európai Uniót próbálja hitelteleníteni: a tárca szerint sajnálatos, hogy a szakszervezet „továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez" ahelyett, hogy „szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyerekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét".

A minisztérium szerint az új felmondási szabályok azt szolgálják, hogy a gyerekek és a szülők számára kiszámíthatóbbá váljon a tanév, a törvényjavaslatot pedig azután terjesztik a kormány elé, hogy tárgyaltak az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal. „Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet", írják, majd hozzáteszik, hogy „az idei pedagógus-béremeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik" - utalva itt a jogállamisági feltételek nem teljesülése miatt befagyasztott uniós forrásokra.