• A státusztörvényről vitázott a Parlament, méghozzá egy speciális napon, amikor senkit sem vihettek be a pártok a Parlamentbe.
• A benyújtott verzió szerint lesz lehetőség a tanárok átvezénylésre, a munkahelyi eszközök ellenőrzésére és a tanév meghosszabbítására is.
  
• Ha a tiltakozások ellenére elfogadják a jogszabályt, és az a kb. 5000 pedagógus is elhagyja a pályát, aki kilátásba helyezte a felmondását, kb. 21 ezer pedagógus fog hiányozni a rendszerből a szeptemberi tanévkezdéskor – írta előtte a Válaszonline.
  

Napirend előtt

A párbeszédes Szabó Tímea a szégyen és a bosszú napjának nevezte ezt a napot, mondván, a kormány minden tiltakozás ellenére benyújtotta azt a „bosszútörvényt”, ami „baltával veri szét” a gyerekek jövőjét. Szerinte a kormány bosszút áll azokon a pedagógusokon, akik 2013 óta töretlenül kérik, hogy minimálisan emeljék meg a bérüket.

Annyit költenek Tiborcz István Bosnyák téri irodaházának megvásárlására, mint amennyiből 45 százalékkal meg lehetne emelni a pedagógusok bérét, ez az igazi „keresztapa-kormányzás” – mondta.

Európai összehasonlításban az utolsók között (Szerbia és Észak-Macedónia között) van a magyar pedagógusok átlagbére, van olyan pedagógus, aki pótlékkal együtt nettó 178 ezer forint bért visz haza, ehhez képest Orbán fizetése 5,7 millió forint – mondta. Szerinte ennek a gyáva kormányzásnak vége lesz, a fiatalok fel fognak lázadni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a pedagógusok új életpályájáról azt mondta: hónapok óta egyeztettek a javaslatról, aminek a célja, hogy a tanárok megbecsülést, a diákok pedig versenyképes tudást kapjanak. Az előterjesztés létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, és megteremti az elmúlt évek legnagyobb béremelésének kereteit, ha az EU-s pénzek megérkeznek, akkor a tanárok átlagos bére 2025-re megközelítheti a 800 ezer forintot – mondta.

Azt kérte a baloldali képviselőktől, ha valóban érdekli őket a tanárok helyzete, ne maradjanak távol az egyeztetésektől, és ha „rátelepednek” a tüntetésekre, ne lépjék át a törvényesség határait. Azt is kérte, hogy „ne gáncsolják az uniós pénzek megérkezését”, és ne követeljenek újabb feltételeket a pénzek kifizetéséhez. Hogyan fordulhat elő, hogy 5-6 milliót kereső baloldali politikusok Brüsszelben azon ügyködnek, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot? – kérdezte.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: annyira alacsony a magyarok bére, hogy több mint 16 évnyi átlagbért kellene egy magyarnak félretennie ahhoz, hogy egy átlagos méretű budapesti lakást megvásárolhasson úgy, hogy közben nem költ másra. Szerinte a kormány a magasabb bérek reményében kényszerből külföldre vándorolt magyarok hazacsábítása érdekében nem tett semmit, viszont a szervezett vendégmunkásimport „áramvonalasítására” komoly energiákat szán, a Magyarországon dolgozó magyarokat pedig nem engedik közelebb jutni a normális bérekhez. A tanárbérekről azt mondta, meglennének a hazai források is arra, hogy a pedagógusok bérét rendezzék.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: Magyarországon még soha nem foglalkoztattak annyi (4,71 millió) embert, mint most, 2010 óta pedig egymillióval többen dolgoznak az országban. Az inaktívak száma örvendetesen visszaszorult, már csak 600-700 ezerre tehető a számuk – mondta. A bérekről azt mondta, 2010-től 2022-ig az átlag- és reálkeresetek folyamatosan nőttek, a bruttó átlagkereset emelkedése ebben az időszakban 154,7 százalék volt, a nettó átlagkeresetek még a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 158,7 százalékkal nőttek. A reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71 százalékos volt – mondta.

Orosz Anna (Momentum) kifogásolta, hogy az Országgyűlést lezárták a civilek, a tanárok és az újságírók elől. Azt mondta, már 16 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból. A pályán maradó tanárokat akarják még inkább kizsigerelni, nem új embereket csábítani a tanári pályára; a vitatott új életpályatörvény elfogadása esetén 5000 újabb pedagógus mond majd fel – mondta.

Az ülés levezető elnöke, Latorcai János (KDNP) elmondta, hogy a sajtó jelen van az Országházban, aki kért belépési lehetőséget az ülésnapra, meg is kapta. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában felidézte a Momentum egyik szövetségese, az LMP társelnökének szavait. Ungár Péter azt mondta, a pedagógusok megmozdulására nem fognak „rászervezni”, mert az nem képviselet, hanem önzés. Feltette a kérdést a képviselőnek: a demonstrációjuknak mi köze van a pedagógusokhoz? Emlékeztetett, hogy a Momentum szakértője szerint is a pedagógus-életpályamodell teljes újragondolására van szükség, abba több rugalmasságot kell vinni. Szerinte az oktatásra fordított többlettámogatás jövőre már 2600 milliárd forint lesz.

A DK-s Barkóczi Balázs azt mondta, ez az a nap, amikor a Fidesz-KDNP vállaltan szembe megy a magyar jövő letéteményeseivel: a szülőkkel, a diákokkal és a tanárokkal. Szerinte ez a legnagyobb bűn, amit a kormány elkövethet: puszta hatalmi érdekből szétverik a magyar közoktatás utolsó bástyáit.

16 ezer tanár hiányzik, az „orbáni infláció” felzabálta a pedagógusbéreket, egyre több a pályaelhagyó és még a legalapvetőbb eszközöket is elveszik a túlterhelt pedagógusokkal a státusztörvénnyel – mondta Barkóczi, aki szerint könnygázzal fújják le a diákokat, és még tárgyalni sem hajlandók, helyette a több száz milliárdból fenntartott propagandában hergelik a magyar embereket.

Barkóczi Dobrev Klára vezetésével felálló szociáldemokrata kormányt ígért az Orbán-kormány után. A képviselő azonnali, 45 százalékos béremelést kért a tanároknak, és követelte a sztrájkjog visszaállítását is, illetve a „bosszútörvény” visszavonását.

A KDNP-s Rétvári Bence válaszolt, azzal kezdte, hogy Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára az Apró-villában él, ahonnan meghatározták a politikát az 1950-es évektől a 2010-es évekig. Arról is beszélt, hogy nem a Fidesz-KDNP szövetségesei a szélsőségesek, hanem a DK-é, az egykori gárdista jobbikosok. Rétvári szerint az ellenzék akadályozza a pedagógusbéremelést, mert akadályozzák, hogy az EU küldje a pénzt erre. Rétvári szerint ők szeretnék megbecsülni a pedagógusokat, hogy ez a havi bérükben is látszódjon, ezzel szemben a rendszerváltás után egyedül az ők kormánya csökkentette a bérüket és bocsátott el tanárokat: a Horn- és a Gyurcsány–Bajnai-kormány. Rétvári szerint a DK csak a botránykeltésben érdekelt.

A Fidesz-KDNP öninterpellációit – ahol a kormánypártiak egymástól „kérdezve” mondták fel a háborúpártizó-migránsozós propagandát – ezúttal sem követtük, bár azt érdemes tudni, hogy Dömötör Csaba ekkor azt állította, hogy az orosz gazdaság idén már bővülésre számíthat, miközben az EU gazdasága zsugorodik.

A státusztörvény általános vitája

Délután fél négykor kezdődött a törvényjavaslat általános vitája. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár felolvasta, hogy a cél az oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsültsége is nőjön. Maruzsa – aki véletlenül színt vallott a sajtónak – hosszan sorolta, mikor hány pedagógus dolgozott a közoktatásban. A parlamenti vitát megelőzve azt mondta, a magyar köznevelés nem nyújt rossz teljesítményt.

A törvénytervezetről azt mondta, azt minden idők talán legátfogóbb egyeztetése előzte meg.

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy az ellenzék itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, de külföldön mindent megtesznek, hogy ne jöjjön meg az erre szánt EU-s pénz. Azt mondta, azt szeretnék, hogy 2025. januárra a pedagógusbérek elérjék a diplomás átlagbérek 80 százalékát, 800 ezer forintot.

Arról is beszélt, hogy a baloldal álhíreket terjesztett, és erőszakba fordultak a tüntetések. Dunai szerint a szakma módosításait is figyelembe vette a Belügyminisztérium, az ellenzék viszont érdemi javaslatok helyett csak provokált és agresszívan követelt. Szerinte az sem szolgálja azt a célt, hogy minél többen jelentkezzenek pedagógusképzésre, ha a tanárok elmennek magasabb bérért tüntetni. :D

Dunai azt kérte, hogy első lépésben 24 órára fixálják a pedagógusok heti, tanítással töltött munkaidejét, egyébként a Fidesz támogatja a javaslatot.

Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka a pulpitusról azt mondta, ez tervszerű jogfosztás, a tanévzáró ünnepségek idején vitték a Parlament elé. „»Legyetek bátorak«, üzente annak idején az önök legnagyobb gondolkodója” – mondta Mészáros Lőrinc retorikájára utalva Barkóczi, aki szerint a bölcsességnél most nagyobb volt a félelmük, hiszen Pintér Sándor sem ment oda. Barkóczi szerint a Fidesz nem tudott és nem is akart tenni semmit a közoktatás romlása ellen.

Felidézte, hogy a sztrájkoló pedagógusok közül többet is kirúgtak, és most tetőzik be a bosszújuk. Szerinte most igenis 16 ezer tanár és 14 ezer egyéb munkatárs hiányzik a rendszerből. Ezután hosszan sorolta a magyar közoktatás lesújtó adatait. Azt mondta, már a magyar költségvetésből is lehetne bért emelni, nem kell ehhez az EU-s pénzekre várni. Végül tüntetésre hívott mindenkit.

A KDNP-s Hollik István – aki egyébként a Fidesz kommunikációs igazgatója – azt mondta, az ellenzék nem is olvasta törvényjavaslatot, és nem is érdekli őket. Szerinte a régi baloldali recept, hogy eszközként használják a pedagógusokat. (Latorcai János itt rászólt Szabó Tímeára, hogy nem szeretne többször rászólni.)

Hollik szerint most is ugyanaz a recept, mint a szociális dolgozókról szóló törvénynél: felhasználják az embereket a hangulatkeltéshez. De most szintet léptek a gátlástalanságban – mondta, megint arról beszélve, hogy Brüsszelben aktívan dolgoznak a béremelés ellen. Hollik szerint érdemi egyeztetés volt: 58 módosítási kérelemből 34-et megfogadott a kormány, és változtattak a javaslaton. Szerinte aki eredményesebben tanít, az többet is fog keresni az új rendszerben.

Tóth Endre, a Momentum vezérszónoka azt mondta, a Biblia arra tanít, hogy ne legyünk bosszúállók, de a Fidesz-KDNP mégis bosszút állna az elmúlt 1,5 év tanártüntetései miatt. Azt mondta, hiába beszél a bosszúról, úgyis Rogán Antalék propagandáját ismételgetik arról, hogy mindenkivel egyeztettek, pedig a tiltakozást vezető civilekkel nem ültek le, és a szakszervezetek is elmondták, hogy nem akarnak bosszútörvényt. „Nem akarja senki ezt a törvényt, csak a kormány” – mondta. Szerinte az, hogy néhány pontban engedtek, olyan, mintha egy sötét sikátorban egy támadó azt mondaná, hogy félholtra fog verni, de végül csak az orrunkat törné be.

Az MSZP vezérszónoka, Kunhalmi Ágnes azt mondta a pulpitusról, hogy Hollik szerint a civilek, az ellenzék, a szakszervezetek hazudnak, de mai hír, hogy Maruzsa Zoltán a Telexnek véletlenül azt írta: „Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani.” (Lezsák Sándor erre Szabó Tímeát kezdte el fegyelmezni, aki egyébként a Fidesz-KDNP-sek hőbörgésére reagált.)

Kunhalmi azzal folytatta, hogy maga Orbán vonta vissza az önként vállalt ígéretét, hogy a minimálbérhez kötik a pedagógusok bérét. Kunhalmi szerint ez fekete napja a közoktatásnak és az egész társadalomnak, szerinte nem véletlen, hogy nincs oktatási minisztérium, Orbánt nem érdekli az oktatás. Kunhalmi szerint megbukott az első életpályamodell, és a státusztörvény kinyírja a másodikat is, amikor az EU-s pénzektől teszik függővé a fizetéseket. Arról is beszélt, hogy a Fidesz folyton a háborúra hivatkozik, de a csehek és a románok is növelték a tanárok bérét, már utóbbinál is magasabbak a pedagógusbérek. Az MSZP elutasítja a törvényt.

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy egy szociopata, neoliberális felfogást mutat a törvényjavaslat. Klebelsberg Kunóra hivatkozva kérdezte a FIdesz-KNDP-seket, hogy milyen jövőt kívánnak megalapozni. A Jobbik nem támogatja a törvényjavaslatot – mondta, majd Nimród fia állítólagos pedagóguspárti beszédét idézte.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka elmondta, hogy nem támogatják a státusztörvényt, mert nem támogatja a pedagógusokat és a közoktatást, nem garantál semmit. A törvényjavaslat nem tudja elérni, hogy vonzóbbá tegye a pályát a pedagógusoknak – mondta. Dúró szerint ha most is annyit szánnának a GDP-ből, mint 2001-ben, vígan lehetne finanszírozni a közoktatást, az EU nélkül. Ez a saját belügyünk, mondta. Dúró szerint aljasság ott tartani a tanárokat azzal, hogy elveszik tőlük a végkielégítést, ha nem jókor lépnek ki.

A párbeszédes Mellár Tamás azt mondta, siralmas állapotban van az oktatásügy, a bajokra nem ez a törvény a megoldás. Az egyeztetés szerinte rövid volt és látszólagos: márciusban kezdődött, pedig a skandináv országokban a sikeres oktatási koncepcióknál 1,5-2 évig egyeztetnek, amíg mindenki teljesen egyet nem ért. Szerinte sem csak 3,6, hanem akár 5,4 százaléka is lehetne a GPD-nek az oktatásra költött összeg.

A párbeszédes Tordai Bence is Maruzsa levelére hivatkozott: „Magukra égett a hazugság.” Arról beszélt, hogy nem annyira veszi a lelkére, amikor a propaganda rárepül, de amikor a gyerekei elhagyták az oktatási rendszert, ahova addig jártak, azt megkönnyezte. Jó lenne, ha legalább ezt a témát egy kicsit nagyobb tisztelettel és kevesebb politikai aljassággal kezelnék – mondta Tordai, aki szerint plusz rétege az aljasságnak, hogy az évzárók idejére rakták ezt a vitát.

Az LMP vezérszónoka, Kanász-Nagy Máté is Maruzsával kezdte, majd arról beszélt, hogy az elmúlt 13 évben gyökeresen megreformálták az oktatási rendszert, ezzel az önkormányzatok beleszólását csökkentették. Azt mondta, az elmúlt 150 évben nem volt olyan ország, ami úgy ért el látványos fejlődést, hogy ne növelte volna meg drasztikusan az oktatás finanszírozását. Szerinte senkire nem lehet mutogatni 13 év után, ezt a helyzetet a Fidesz-KDNP teremtette az oktatásban. Azt mondta, ez a örvény nem kezeli az oktatást, büntetésről szól, és mindenkit arra biztat, hogy minden jogi eszközzel lépjen fel ellene.

Az Egységes Diákfront 17 órára hirdetett tüntetést a státusztörvény ellen a Kossuth Lajos térre. Németh Szilárd posztja itt látható.