Önkényesek voltak az önkényesen elfoglalt lakások kiürítésére vonatkozó szabályok

Az Alkotmánybíróság az Utcajogász Egyesület alkotmányjogi panasza nyomán kimondta: alaptörvény-ellenes a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon része, amely nem biztosít halasztó hatályt az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése ügyében hozott végzéssel szembeni fellebbezésnek. Az Utcajogász 444-hez is eljuttatott közleménye szerint az Ab megsemmisítette a végrehajtási törvény vonatkozó mondatát. Az egyesület szerint a döntés azért fontos, mert kiküszöböli a jövőben az önkényes eljárásokkal kapcsolatos visszaéléseket.

Az előzményről a közleményből kiderül: az Utcajogász ügyfelét az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban úgy kötelezte az általa bérbe vett lakás elhagyására, hogy a kilakoltatási döntés előtt semmilyen lehetősége nem volt vitatni az ellene felhozott állításokat. A lakó csak akkor értesült arról, hogy lakáskiürítési eljárás indult, amikor már megszületett a bírósági döntés, és a végrehajtó felszólította, hogy két napon belül hagyja el a lakást. A lakó hiába fellebbezett a döntés ellen, a kilakoltatási végzést a fellebbezéstől függetlenül végrehajtották volna. Végül úgy döntött, nem várja meg a kilakoltatást, önként költözött ki az ingatlanból. A másodfokú bíróság – tíz hónappal később – az Utcajogász ügyfelének adott igazat, aki igazolni tudta, hogy nem önkényesen, épp ellenkezőleg, a tulajdonosok hozzájárulásával költözött a lakásba.

Az Utcajogász ügyfelének kilakoltatása nem a bíróságok hibája volt. A kilakoltatás azért volt lehetséges, mert a végrehajtási törvény szabályai visszaélésekre adnak lehetőséget.

A törvény szerint azt, aki önkényesen foglalt el egy lakást, nem kell nyilatkoztatni az ellene indított eljárás során. A kilakoltatási döntés anélkül meghozható, hogy a lakó vitatni tudná az ellene felhozott állításokat. Így az sem derül ki, ha az illetőnek például érvényes lakásbérleti szerződése van. A szabály szerint a bérlőről lényegében bármikor bármit állíthat a tulajdonos, az érintett személy csak akkor fog értesülni az eljárásról, amikor a bíróság felszólítja, hogy pár napon belül hagyja el otthonát. A problémát súlyosbítja, hogy habár lehet a kilakoltatási végzés ellen fellebbezni, a fellebbezés nem halasztja el a döntés végrehajtását, azaz a kilakoltatást.

Az Alkotmánybíróság 2023. június 6-án meghozott döntésében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a végrehajtási törvény 183. § (1) bekezdés második mondatát. Ez a szabály zárta ki, hogy a kilakoltatási végzés ellen benyújtott fellebbezés elhalassza a kilakoltatást. Az Alkotmánybíróság szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy előbb hajtják végre a kilakoltatást, mint hogy a lakó egyáltalán vitatni tudná a kilakoltatás törvényességét.

A testület a jövőre nézve, 2024-től kezdődően semmisítette meg az alaptörvény-ellenes jogszabályt, áll a közleményben.