Tavaly 2 százalékponttal zárkózott fel a magyarok fogyasztása az EU-s átlaghoz: míg 2021-ben ez még csak az uniós átlag 70 százalékát érte el, ez 2022-ben már 72 százalékra nőtt – derül ki az Eurostat vásárlóerő-paritással kiigazított adataiból. Ez még mindig a második legrosszabb adat az EU-ban, csak a bolgárok költöttek kevesebbet fogyasztásra, ott az EU-s átlag 67 százalékát érte el az egyéni fogyasztás.
Szlovákiában az EU-s átlaghoz képest 73 százalékot mértek a statisztikusok, fölöttük van Horvátország (75 százalék) és Görögország (78 százalék).
A csehek az uniós átlag 83 százalékát, a lengyelek 86 százalékát és a románok 88 százalékát érik el.
Románia azt elmúlt években az egy főre jutó fogyasztásban már megelőzte Magyarországot, és mostanra a többi V4-államot is. (Pedig ott már 16 miniszterelnök-választás volt 2010 óta, miközben nálunk egy sem.) A román fogyasztást jelentősen támogatják a nagyszámú romániai vendégmunkás hazautalásai.
A Népszava azt írja, a magyar gazdasági modell a hibás, hiszen a gyors modernizációt választó egykori balti államok már most az uniós fogyasztás 80 százalékán vannak, míg Litvánia 95 százalékon.
Luxemburg áll az élen, ott a fogyasztás az uniós átlag 138 százaléka. Németország követi 119 százalékkal, illetve Ausztria 118-cal.