• A tanárok és a diákok közel két éve tiltakoznak az oktatási rendszer további kivéreztetésével szemben, az ellenállás leverésére megalkotott státusztörvényt július első hetében szavazhatja meg a kormánytöbbség.

• A pedagógusszervezetek szerint a tanárokra erőszakolt bosszútörvény elfogadása tömeges távozásokat okoz az eddig is súlyos emberhiánnyal terhelt közoktatásból.

• Cikkünk végén folyamatosan frissítjük listánkat azokról, akiket elveszít a közoktatás. Ha ön is elhagyja a pályát, vagy ismer ilyen pedagógust, kérjük válaszoljon a felhívásunkra!
  

Exodus

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, ami már eddig is megoldhatatlan gondokat okozott. A tanárhiány öt-, de akár több mint tízezer fővel is nőhet a tanév kezdetéig. A szakszervezet szerint olyan pesszimista forgatókönyv is lehetséges, hogy ötezren mondanak fel, és hatezren vonulnak nyugdíjba idén.

A KSH adatai szerint a közoktatásban dolgozó pedagógusok száma a 2004/2005-ös, csúcs (185 ezer fő) óta eltelt években kisebb-nagyobb ingadozásokkal a 21/22-es tanévre 165 ezerre csökkent. A tanártüntetések 22/23-as tanévéről szóló előzetes adatok viszont azt mutatják, hogy

147 ezer főre zuhant be a pedagógusok száma.Az előző évekhez képest rendkívül hirtelen beesést a következő tanévre csak még tovább súlyosbíthatja a státusztörvény, amely miatt szinte biztosan sok tanár adja be a felmondását a tanév kezdete előtt, és azt is csak becsülni lehet, hány pedagógus szakos hallgatónak és friss diplomásnak megy el a kedve a tanári pályától.

Rohamosan fogyatkozó utánpótlás

A tanárok, tanítók és óvónők tömeges távozásával az évről-évre szűkösebb létszámú szakmai utánpótlás képtelen felvenni a lépést. A PSZ szerint idén már csak jóval kevesebb kezdő pedagógus léphet pályára, mint ahányan távoztak a rendszerből. Számításaik* szerint az utóbbi tíz évben a pedagógushallgatók mindössze ötöde maradt a szakmában két évvel az egyetem befejezése után. Ezzel az aránnyal számolva

a 2018-ban felvett 9288 pedagógusjelöltből 2023-ra mindössze 2-3 ezren maradnak azok, akik valóban el is kezdenek tanítani.Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a PSZ számításai reálisak lehetnek, a PDSZ azonban egyelőre nem bocsátkozik becslésekbe. Szerinte biztosra vehető, hogy több ezren hagyják el a szakmát. Úgy látja, hogy nagy részük a státusztörvény megszavazása körüli időszakban távozhat, de ezt majd augusztusban lehet tisztábban látni. A tanároknak szeptemberben kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e az új jogállást, ezért akkor is várható felmondási hullám.

„Nem nagyon lesz olyan iskola az országban, ahol szeptemberben ugyanaz lesz a tantestület, mint az előző tanévben volt” – fogalmazott Komjáthy.

(* A PSZ a Felvi.hu adatbázisára és a Kirstat köznevelési statisztikai rendszerére alapozza becslését.)

Miért elfogadhatatlan?

A PDSZ elnöke szerint a státusztörvény hatása azért katasztrofális, mert

• nem jelent valós béremelést;

• tovább korlátozza a tanítás szabadságát;

• és erőszakkal átalakítja, miközben nem javítja a munkakörülményeket.

„Minden küzdelem ellenére a fizetések nem fognak szemmel látható mértékben emelkedni. Egy fiatal pályakezdő esetében ez azt jelenti, hogy ebből csak akkor fog tudni megélni, ha nem költözik el a szüleitől” - mondta Komjáthy.

Túlélő üzemmód

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint fontos tényező, hogy azoknak a vidéken élő tanároknak, akik a státusztörvény miatt szintén elhagynák a pályát, a szűkös helyi munkapiaci lehetőségek miatt jóval kevesebb lehetőségük van erre, mint Budapesten vagy megyeszékhelyen élő kollégáiknak. Szerinte ezért is vettek részt kevesebben a kis- és közepes települések pedagógusai az utóbbi idők tiltakozási akcióiban, és közülük ezért is mondhatnak fel kevesebben.

„Amíg Budapesten sokkal nagyobb a versenyszféra elszívó hatása, és a bérek is versenyképesek, addig a pedagógusbér egy kistelepülésen még áhított fizetésnek számíthat. Még akkor is, ha így is méltatlan, és értelmiségi életet nem lehet élni belőle. A vidéki kollégák, azon belül is leginkább a nem nagyvárosokban élők túlélő üzemmódban vannak, mondván, hogy »csak éljük túl valahogy«” - fogalmazott.

Totyik elmondta, hogy már jelenleg is az a helyzet, hogy országszerte minden ötödik általános iskolában tanítanak tanári képesítés nélkül, minden harmadikban pedig vannak olyan tanárok, akik nem a szakjuknak megfelelő tárgyakat tanítanak. Ezzel már most sem tudnak mit kezdeni az intézményvezetők, azokban az iskolákban pedig, ahol tömegesen mondanak fel, az igazgatók vészforgatókönyvekkel készülnek, mondta.

A PSZ alelnöke szerint ha bekövetkezik a pedagógusok tömeges távozása, akkor a közoktatás rendszerszinten még inkább a vegetáláshoz hasonló állapotba fog süllyedni. „A minőségi oktatásnak egyértelműen búcsút mondhatunk” - fogalmazott.

Szerinte a kormány ebben a helyzetben három lehetséges forgatókönyvhöz nyúlhat majd:

• még tovább emelik a csoportlétszámokat, és megszokottak lesznek a 40 fős osztályok;

• a pedagógusok óraszámát emelik még magasabbra, miközben így is rengetegen túlóráznak fizetetlenül;

• egyszerűen bezárják a kis létszámú intézményeket.

A pedagógusok, akiket elveszít a közoktatási rendszer

link Forrás