„Nem várom meg azt, hogy a munkáját gyűlölő, meghasonult emberként foglalkozzak gyerekekkel” – felmondó tanárok történeteiből válogattunk

oktatás
2023 július 04., 04:10

A státusztörvény várható keddi megszavazása több ezer pedagógust üldözhet el a közoktatásból. A 444 frissülő távozótanár-számlálót indított, amivel azokat a tanárokat tesszük láthatóvá, akiket elveszít a rendszer. A felhívásunkra olvasóink a nagy számok mögötti, búcsúzásról szóló személyes történeteket is küldtek, amikből alább válogattunk.

Több ezer pedagógus jajkiáltása

Veronika 13 évig tanított a közoktatásban, ezalatt sokszor másodállásban is dolgozott, a státusztörvényt kísérő, tanárok elleni kormánypárti hangulatkeltés miatt azonban úgy érzi, hogy már nem tud tovább a szakmában maradni.

„Lassan olyanok vagyunk, mint a Kontrollban [Antal Nimród filmje] a BKV-ellenőrök, akiket mindenki utál. Őszintén csodálom azokat a kollégákat, akik ebben a satuban még nem roppantak össze, én sajnos igen”

- írta levelében.

„Egy hivatásáért élő pedagógus nem a társadalom megbecsült tagja, hanem annak ellensége” ebben a rendszerben, írta egy martonvásári iskola volt tanítója az oktatástól búcsúzó posztjában. „Lemondok a tanításról, arról a munkáról, amit szívvel-lélekkel végzek. A magam és még több ezer pedagógustársam jajkiáltása süket fülekre talált. Sőt! [...] Mázsás terheket cipelve, gúzsba kötve nem lehet szárnyalni. Én viszont azt gondolom, hogy a tanító szabadság nélkül olyan, mint a madár szárnyak nélkül” - fogalmazott.

Az egyik budapesti elitgimnázium tanára pedig arról írt a pályától búcsúzó posztjában, hogy „tíz évemet adtam a jövő generációinak, rengeteget harcoltam, küzdöttem, sztrájkoltam, tiltakoztam értük, de minden erőfeszítésünk szélmalomharc volt csupán. Azt írta, hogy továbbra is szeretné, ha tükörbe tudna nézni, ezért nem kíván „többet asszisztálni ehhez a romokban álló, gyermekbántalmazó oktatási rendszerhez.”

Egy másik tanár levele, amit olvasónk küldött a 444-nek, így búcsúzott: „A következő tanévben én már nem leszek itt, a pályaelhagyó pedagógusok sorába állok. Ennek okai szerintem könnyen kitalálhatók, 29 éves vagyok, szeretnék jövőt építeni, jogosítványt szerezni, x éven belül gyermeket vállalni, ebből a fizetésből azonban nem lehet félretenni, felépíteni ezt az egészet, ezen a pályán nincs előttem egy megbízható jövőkép sajnos. Az osztályt nagyon megszerettem és most, hogy elmentek az iskolából, nem is jó érzés itt hagyni őket, ám sajnos magam felé is felelősséggel kell lennem és ez a jó döntés, bármennyire is nem érződik annak."

Karina iskolai logopédus, jelenleg gyeden van, de mint olvasói levelében fogalmazott, „egy teljes hátraarc után soha többé” nem fog visszatérni az állami oktatásba. „Már gyászolom a szakmámat. A kormány a jövőmet rántotta ki a lábam alól” - írta.

Mi értelme megkeseredve tanítani

Az egyik nógrádi általános iskola szintén a státusztörvény miatt távozó angoltanára személyes blogján a következőket írta: „Csak most, a tanév lezárásával éreztem meg, mekkora feszültség volt bennem, főleg az utóbbi időkben. Észre se vettem a konkrét stresszt, mert olyan volt ez az egész, mint a lassan fővő béka esete, viszont megjelentek testi-lelki tünetek: álmatlanság, fáradtság, erős szívdobogás, fásultság. Most, hogy vége a nyomásnak, kezd ez az egész felengedni bennem. És most érzem igazán, mennyire kihatott az életemre, annak minden szeletére.”

Másik, névtelenséget kérő pályaelhagyó tanár olvasónk karrierjének mind a 27 tanévét ugyanabban a százhalombattai iskolában töltötte, de „hosszú hónapok gyötrődése után” úgy döntött, hogy a státusztörvényt és az azzal járó évenkénti teljesítményértékelést sehogyan sem képes elfogadni.

„Nem várom meg azt, hogy a munkáját gyűlölő, kiégett, meghasonlott emberként foglalkozzak gyerekekkel, ezért inkább elhagyom a pályát”

- fogalmazott.

Barnabás ezzel szemben sokkal rövidebb idő alatt, de több iskolában próbálta megtalálni a szerinte elfogadható körülményeket a tanításhoz, hiába. „7 évet tanítottam zenetanárként, ez idő alatt 4 intézményben fordultam meg, budapesti és vidéki, állami, egyházi és magániskolákban. Felmerült, hogy átmenjek egy újabb zeneiskolába, de nem látom értelmét, mert a központosításnak »hála« ugyanazokkal a rendszerszintű hibákkal szembesülök" - írta olvasói levelében.

Bosszútörvény

A státusztörvényt széles körben bosszútörvénynek is nevezik, ami mindenekelőtt elvenné a tanárok közalkalmazotti státuszát. A pedagógusszervezetek szerint a valós párbeszéd nélkül megalkotott tervezettel a kormány a tanárok közel két éve tartó ellenállását, hosszas polgári engedetlenségi mozgalmát és a sztrájkhullámot akarja elnyomni.

Előző cikkünkben Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke még egyszer összefoglalta, hogy miért is elfogadhatatlan a bosszútörvény:

  • nem jelent valós béremelést;

  • tovább korlátozza a tanítás szabadságát;

  • és erőszakkal átalakítja, miközben nem javítja a munkakörülményeket.

Kedden reggeltől estig a státusztörvény megszavazása ellen, és az úgynevezett 7IGEN-es oktatási népszavazás mellett tüntetnek tanárok, diákok és civilek a Kossuth téren, miközben a politikusok bent ülnek majd a parlament padsorai közt, és vitáznak.

link Forrás