Hogy mi vezetett az Európai Parlament azon határozatának elfogadásáig, mely nyomást gyakorol az Európai Tanácsra, hogy akadályozza meg a 2024 második félévére várható magyar soros elnökséget, nem szorul lényegesebb magyarázatra:

• Magyarország 2010 óta apránként építette le a jogállamisági kereteket,
• üresítette ki a demokratikus intézményeket,
• és épített ki egyfajta autokrácia és demokrácia között álló hibrid rezsimet - esetleg: maffiaállamot az EU perifériáján.

Az unió alapelveivel való ilyen fokú szembenállás az utóbbi években egyre kézzelfoghatóbb, Magyarországnak fájó következményekkel járt. Ez a két oldal kommunikációján is meglátszik: a szövetségesi viszonyhoz képest Magyarország úgy érzi, meg kell magát védenie Brüsszeltől - az érzés pedig kölcsönös.

Az azonban nem volt tiszta, hogy miképp hathatna egy - Varga Judit szerint teljesen felesleges - EP-határozat egy Európai Tanácsot érintő kérdésre. (Az Európai Tanács működéséről a honlapján lehet rövid összefoglalót olvasni.) A szavazást megelőzően májusban jött ki a jogállamisággal foglalkozó Meijers Committee jelentése, mely sorra vette a lehetőségeket, hogyan is lehetne megakadályozni, elodázni a soros elnökséget - vagy legalább megoldani, hogy a Lengyelország és Magyarországgal szembeni jogállamisággal kapcsolatos eljárásra ne lehessen hatással. A három javaslat röviden: