Július 4-én az Országgyűlés megszavazta, két nappal később Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a státusztörvényt.

A törvény értelmében így többek közt:

• meghosszabbítható lesz a tanév abban az esetben, ha a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap,

• a tanárok átvezényelhetők egyik iskolából a másikba, ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor, emellett nem alkalmazható olyan tanároknál, akiknek alsós vagy annál fiatalabb gyereke van,

• ellenőrizhetők a munkáltatótól kapott laptopok, munkaeszközök, a tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába a munkáltató bármikor betekinthet,

• fegyelmi eljárást lehet indítani a tanárok ellen, a felfüggesztés mértéke legfeljebb 30 nap lehet,

• 2 hónap helyett 3 hónap lemondási idő lesz.

A 444-en távozótanár-számlálót is indítottunk:

De mi folyik most az iskolákban?

A törvény elfogadása után ugyan a pedagógusok tömeges felmondásáról érkeznek hírek, ám fontos az is, hogy mi zajlik jelenleg az oktatási intézményekben. „Pánikban vannak az intézményvezetők” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a 444-nek. Szerinte a legégetőbb feladat a távozó pedagógusok pótlása, ami nem is meglepő. Már látható, hogy megindultak a dolgozók egyes intézményekből való átcsábítására tett kísérletek, amelyek a vidéki kisiskolákat érinthetik a legérzékenyebben.

A törvény értelmében ugyanis (98 §) a munkáltató a pedagógusok bérét többek közt azt mérlegelve állapítja meg, hogy milyen „a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”. Magyarán a hátrányosabb helyzetű térségekben akár alacsonyabb is lehet a tanárok bére, hiszen ők nem keresettek a helyi munkaerőpiacon, így a nagyvárosok – és a jobb fizetés – felé vehetik az irányt. Van olyan fővárosi kerület (Terézváros), ahol már bejelentették, hogy albérlet-támogatással próbálják csökkenteni a pályaelhagyók számát.

Mindeközben megkezdődött a nyugdíjas pedagógusok visszacsábítása is az intézményekbe – ám míg korábban ők főként óraadóként tevékenykedtek, a jövőben akár helyettesítésre, egyéb feladatok ellátására is beoszthatók lesznek – vagyis az eddigieknél lényegesen több feladatot róhat rájuk is az új rendszer, miközben az ő alkalmazásuk csak részleges és időleges megoldást hozhat abban az oktatási rendszerben, amelyben már így is 45 százalék felett van az 50 évnél idősebb pedagógusok aránya.

A tantárgyfelosztást is újra kell tervezni – bár azt sok helyen még nem tudják, hogyan. Ahhoz ugyanis, hogy tervezni lehessen, tudni kell, hogy hány pedagógus marad az intézményben, és hányat kell pótolni, sikerül-e a távozók helyére a szükséges tárgyat tanító pedagógust találni, vagy nem szakos tanárral kell kitölteni a hiányzó létszámot. Az előző évek gyakorlata egyébként az volt, hogy a tankerületek még június végén-július elején bekérték a tantárgyfelosztásokat, és sok esetben azzal az indokkal dobták azokat vissza, hogy nem megfelelően volt elosztva bennük a munkaterhelés, vagy éppen azt kifogásolták, hogy az egyes órákat nem szakos tanárokkal tervezik megtartani (ami egyébként egyre gyakoribb, a pedagógushiány következtében). Totyik Tamás szerint most a tankerületek ugyan nem kifogásolták ezeket a problémákat – vélhetően éppen azért, mert tisztában vannak azzal, hogy jelenleg teljesen tervezhetetlen a következő tanítási év munkarendje –, ám ettől még sok intézményvezető feje főhet, hiszen egyáltalán nem látszik még, hogy hol mennyi pedagógus marad.

Újra kell gondolni az iskolai különfoglalkozásokat is. A tankerületek egyes helyeken már jelezték: a csoportbontásokat meg kell szüntetni (vagyis ahol eddig például a matematikát vagy az angolt két külön csoportban tanulták a diákok készségeiknek megfelelően, ott most újra egy csoportban tehetik majd ezt), és a szakköröknek, korrepetálásoknak sem marad helyük. Azaz a szülőknek – ahogy erre például a momentumos Donáth Annak is felhívta a figyelmet – még több pénzébe kerülhet, ha szeretnék fejleszteni gyereküket.

Az osztályokat is összevonhatják: ahol például eddig három 21 fős osztály volt, ott a következő tanévben már ezekből két összevont osztály is lehet. Az első osztályokat pedig a tankerületek utasítására maximum létszámra kell feltölteni. Így is lehet spórolni a pedagógusokkal, más kérdés, mennyire megy ez a minőség rovására, mennyi figyelem marad egy-egy gyerekre.

Jelenleg tehát pánikszerű keresgélés folyik, és az intézményvezetők különböző trükkökkel igyekeznek betapasztgatni a hiányokat a rendszerben. És míg a korábbi években is egyre többször hallottunk olyat, hogy a tanév elején az iskolák még lázasan keresgéltek matematika-földrajz vagy éppen irodalom-ének szakos tanárokat, jelenleg még bizonytalanabb a helyzet, hiszen a mostani felmondási hullám megjósolhatatlan űrt hagyhat maga után. „Az októberi létszámjelentésig csak elképzeléseink vannak arról, hogy mekkora problémát okoznak majd a pályaelhagyó pedagógusok” - mondja Totyik Tamás.