Kármentő üzemmódra váltott Vilniusban, a NATO csúcstalálkozóján Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Minisztériuma közleménye szerint Magyarországnak az a legfontosabb, hogy a NATO erősítse meg, hogy nem részese a fegyveres konfliktusnak, aminek nem részese. "Ez nekünk, a szomszédságban élőknek, rendkívül fontos, hiszen hogyha egy háború eszkalálódik, akkor az először a földrajzi szomszédság számára jelent veszélyt, nem a több ezer vagy több száz kilométerrel odébb fekvő országok számára" - közölte. Valójában a NATO tagállamai közül az Oroszországgal közvetlenül szomszédos balti államok, az újonnan csatlakozott, Oroszországgal hétszáz kilométeren határos Finnország, az Oroszországgal a Kalinyingrádi enklávé révén szintén határos Lengyelország és az Oroszországgal a Fekete-tengeren határos Románia képviseli a legharciasabb álláspontot. Magyarországtól a legközelebbi ukrán frontszakasz 755 kilométernyire van légvonalban.

Szijjártó Péter közleményében még kitért arra, hogy a NATO csúcstalálkozóján nem szabnak menetrendet Ukrajna jövőbeli NATO-csatlakozásához. Bár közleménye szerint "van egy tábor", amely konkrét menetrendhez kötötte volna Ukrajna NATO-csatlakozását, a valóságban konkrét menetrendet senki sem javasolt, nem is javasolhatott, mivel Ukrajna nyílt végű fegyveres konfliktusban áll Oroszországgal, ennek lezárultáig aligha válhatna egy kölcsönös katonai segítségnyújtás alapján álló szövetség tagja. Ezt amúgy közleményében ő maga is elismerte, amikor azt írta, hogy "nyilvánvalóan egy háborúban álló ország felvétele a NATO-ba fel se merülhet".

Mindezek alapján Szijjártó arra jutott, hogy "jó esély van arra, hogy elkerüljünk egy abszolút felelőtlen döntést, elkerüljünk egy olyan döntést, amely a háború eszkalációjának óriási kockázatával járna", melyről, mint azt fentebb már jeleztük, eleve nem is volt szó.

A külügyminiszter nyilatkozatában végül megismételte azon állítását, hogy a magyar kormány nyilvánvalóan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, még ha valójában a kormánytöbbség nyilvánvalóan akadályozta is azt, amikor még napirendre se volt hajlandó venni a svéd csatlakozást ratifikáló határozat tervezetét a parlamentben, és maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy személyesen is ellenzi Svédország NATO-csatlakozását.

Mint azt a NATO vilniusi csúcstalálkozóját felvezető cikkünkben írtuk, számos jele van annak, hogy a tanácskozáson ukrán szempontból kedvező döntések születhetnek, például előzetesen megállapodás született róla, hogy Ukrajnát kiemelik a MAP (Membership Action Plan) programból, mely különböző feltételek teljesüléséhez köti egyáltalán a szervezetbe való meghívást. Ahogy ilyen jel az is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki korábban azt nyilatkozta, hogy "csak mókából" nem utazik el Vilniusba, személyesen is részt vesz a tanácskozáson, ahol Joe Biden amerikai elnökkel négyszemközt is találkozik majd. Ahogy az is, hogy Joe Biden nem csupán eljött a csúcstalálkozóra, de szerdán még nagy beszéddel is készül a litván fővárosban.