Szaúd-Arábia és Törökország közvetítésével próbálják visszaszerezni az ukrán gyerekeket, akiket az orosz hadsereg elhurcolt

Törökország és Szaúd-Arábia megállapodást próbál kötni az Oroszországba hurcolt és gyerekotthonokban tartott vagy orosz családok által örökbefogadott ukrán gyerekek hazaszállítására – állította négy, a tárgyalásokat ismerő személy a Financial Timesnak.

A kijevi és moszkvai tisztviselők elkészítik a Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója óta Oroszországba elrabolt több ezer gyerek listáját a közvetítői folyamatban, amiről korábban nem tettek említést.

A több hónapja tartó, rendkívül érzékeny tárgyalások azt jelzik, hogy harmadik felek továbbra is keresik a módját, hogy megegyezzen Ukrajna és Oroszország az ügyben, így ezek a felek a háború befejezését célzó esetleges béketárgyalások csatornáivá válhatnak.

A megbeszélésekben részt vesz a Chelsea volt tulajdonosa, Roman Abramovics is, aki korábban Putyin áldásával közvetített Ukrajnával a béketárgyalásokon, a fogolycserékben és a gabonaegyezményben is – állítja két, az ügyben jártas ember.

A közvetítők iránti igény rávilágít az elrabolt ukrán gyerekek hazaszállításának bonyolultságára. A gyerekrablások miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban háborús bűnökkel vádolta meg Putyint és a gyerekjogi biztosát, Marija Lvova-Belovát.

A Financial Times szerint a kérdés annyira súlyos, hogy az ukrán és orosz tisztviselők nem voltak hajlandók közvetlenül beszélni egymással, ellentétben néhány korábbi fogolycserével vagy tűzszüneti tárgyalásokkal.

Egy diplomata forrás szerint a nyugati országok áldásukat adták Rijádnak, hogy továbbra is közvetítsen a gyerekek ügyében, illetve más kérdésekben is, beleértve a gabonaüzletet, a zaporizzsjai atomerőmű szennyeződésével kapcsolatos félelmeket és az esetleges nukleáris eszkalációt.

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan a háború befejezéséről szóló tavalyi – meghiúsult – tárgyalásokkal, valamint a gabonaüzlet és számos fogolycsere közvetítésével igyekezett kivívni a béketeremtő szerepét.

Ukrajna azt állítja, hogy Oroszország 20 ezer gyerek elrablását szervezte meg azzal a kifejezett szándékkal, hogy eltörölje az ukrán identitásukat. A Yale-i Humanitárius Laboratórium szerint legalább 6000 ukrán gyereket hurcoltak Oroszországba, az orosz hivatalos adatok sokkal kevesebbről szólnak.

Oroszország a kelet-ukrajnai orosz nyelvterületeken élő gyerekeket propagandaeszközként használta az inváziója igazolására. Több Oroszországba hurcolt gyereket „hazafias” osztályokba írattak be, ahol az orosz himnuszt éneklik, megtanítják nekik, hogy az ukrán nemzet soha nem létezett, és azt mondják nekik, hogy Moszkva a „nácizmus” ellen folytat háborút.

A dolgot nehezíti a különböző gyerekek helyzete. Míg egyeseket az invázió első heteiben erőszakkal elraboltak az orosz katonák, másokat oroszbarát rokonok vittek oda, vagy orosz nyári táborokba küldték őket, majd elválasztották a családjuktól, amikor Ukrajna visszafoglalta szülővárosukat.

Bár Oroszország azt mondta, hogy minden gyermeket visszaenged Ukrajnába, ha egy törvényes gyám fizikailag visszakövetelheti őket, a szülőknek ezt maguknak kell megtenniük, mivel Kijev és Moszkva nem hajlandó közvetlenül kapcsolatba lépni az ügyben.

De sok ukrán szülőnek nem volt útlevele vagy pénze az utazáshoz, és még nagyobb kihívást jelent a Lengyelországon és Fehéroroszországon vagy a balti államokon át Oroszországba vezető kerülőút. Kb. 370 gyerek – a Kijev szerint Oroszországban lévő gyerekek töredéke – visszatért Ukrajnába, mióta elvitték.

A közvetítők abban reménykednek, hogy Ukrajna és Oroszország is meg tud állapodni a gyerekek számáról, így a családjaik visszakövetelhetik őket. „Ez túl érzékeny, senki sem bízik senkiben. Szükségük van egy független testületre, ami az összes gyerek adatait birtokolja, és mindkét ország elfogadja” – mondta a megbeszéléseken részt vevő személy.