Júliusban az államháztartás 44,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, így hét hónap után 2940 milliárd forintnál jár a deficit – derül ki a Pénzügyminisztérium által kedden közölt államháztartási gyorsjelentésből. Az idei júliusi eredmény

a tavalyi 255,7 milliárd forintos költségvetési többlethez képest kifejezetten csúnya eredmény, deez részben abból fakad, hogy a tavalyi július volt kiugróan jó. Ugyanis 2021-ben 99 milliárdos, 2020-ban 327 milliárdos mínuszt hozott a július az államháztartásban. Persze előtte háromból két évben, 2019-ben és 2017-ben is többlettel, 2017-ben ráadásul majdnem százmilliárdos plusszal zárult a július. Összességében: az elmúlt tíz évben hatszor rosszabb, négyszer jobb egyenleggel zárult a július, mint idén.

Az idei júliusi adat azt is jelenti, hogy hét hónap után mínusz 2940,3 milliárdon áll az állam egyenlege, vagyis július végére alatt teljesült az egész évre előirányzott 3400 milliárd forintos hiánycél 87,6 százaléka (az első félév végén 85,2 százalék volt ez a mutató). Tavaly hét hónap után az éves hiánycél 83,6 százaléka jött össze hét hónap alatt, vagyis ebből a szempontból is romlott a helyzet.

A Portfolio.hu meg is jegyzi: a gyorsjelentésben „nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél”. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy szeptemberben felülvizsgálják az idei költségvetést, és ha kell, módosítanak. A gazdasági lap szerint „egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.” Hogy nehézkes lesz az idei költségvetési célok tarthatósága, az már az első negyedév adatai után látható volt, erről itt és itt írtunk bővebben, rámutatva arra, hogy az állam első negyedéves hitelfelvétele GDP-arányosan 2006 óta nem látott, forintban számolva pedig abszolút csúcsot jelent.

Az első héthavi deficit úgy jött össze, hogy a központi költségvetés 2983,2 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 118,6 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 75,7 milliárd forintos hiánnyal zártak. Az első hét hónap hiányának több mint egyharmadát adja az úgynevezett rezsivédelem: a tárca közleménye szerint 1078,6 milliárd forintot költöttek „a távhőszolgáltatók és a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás és készletezés kompenzációjára”.