Bobleves és gírosztál – szó sincs róla, hogy elnyomnák a magyar nyelvet Ukrajnában, épphogy utat tör magának

Az utóbbi néhány évben sorra jelennek meg hírek arról, hogy Kárpátalján elsorvasztják a magyar tannyelvű iskolákat és általában véve korlátozzák a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát. Ebben nagyon sok igazság van, az ukrán állammal, azaz kisebbség- és oktatáspolitikájával szembeni kritikák jórészt jogosak, van azonban egy terület, ahol a magyar nyelv ellenállhatatlanul utat tör magának. Ez a terület nem más, mint a gasztronómia.

A kárpátaljai konyha határozottan soknemzetiségű, ukrán, magyar, szlovák, román, lengyel, orosz, posztszovjet (értsd: kaukázusi, közép-ázsiai és így tovább) és még nemzetközibb elemek keverednek benne, ezt a következtetést bármelyik étterem étlapja alapján levonhatja az arra járó utazó, feltéve, hogy ismeri a cirill betűket. A nyelvet nem is muszáj.

Ezeknek az étlapoknak évtizedek óta stabil szereplője a bohracs (bográcsgulyás) és a bobleves (bableves), illetve a lóci- (laci-) és a cigánypecsenye, amint az kedves olvasónk imént készült nagyszőlősi fotóin is látható:

Vannak viszont friss fejlemények is, így a szóban forgó intézményben felbukkant az alábbi magyaros ételköltemény:

De az igazi meglepetést nem is a sertéssonkás szelet okozta, hanem ez a görögös újdonság, ami deklaráltan new:

A fentieket dokumentáló olvasó mindazonáltal fittyet hányt a magyarosokra, és egy ígéretesnek tűnő halétel mellett tette le a garast, nem tudni, számított-e rá, hogy a pisztráng (amelyet az étlap sajnos nem pisztrángnak, hanem forelnek nevez) ilyen pillantást vethet rá:

Sebaj, egy-egy korty tradicionális sárga-kék gyümölcspálinocska előtte és utána, és nincs semmi gond.

Ezúton kívánok mindenkinek jó étvágyat, a magyar nyelvnek pedig további munkasikereket odaát is.