Még pont megszárad a festék: neked mit kellett kifestened a gyereked iskolájában?

Két nappal ezelőtt arra kértem a kedves olvasókat, hogy írják meg: hogyan készülnek a tanévkezdésre, mennyi időt, pénzt és energiát kellett belefeccölniük abba, hogy a gyerekük málladozó tanterméből élhető teret alkossanak.

Az eddig beérkezett történetekből kiderül többek között, hogy

• van olyan iskola, ahol a szülőknek fejenként nagyjából 30 ezer forintot kell pluszban költeniük a tanévkezdésre, hogy legyenek bútorok a tanteremben (miközben azt még nem tudják, ki lesz a gyerek osztályfőnöke),
• van, ahol laminált parkettát rakott le a szülői munkaközösség (nyilván saját zsebből),
• egy falusi általános iskola fut úgy neki az új tanévnek, hogy „az ablakok felét/harmadát lehet kinyitni, mert a többi vagy életveszélyesen lóg, vagy eleve nincs is rajta kilincs”,
• szerencsésebb esetben pedig van szobafestő-mázoló apuka, aki instruálni is tudja a csiszolásba, glettelésbe, mázolásba (nyilván önként és dalolva) bevont szülőket.
  

Egy anyuka azt írta:

„Nyilván megtesszük, valójában nem nagy ügy, hiszen a gyerekeinkről van szó (és ezt láthatóan ki is használja a rendszer).” De valóban így kell ennek lennie? A tanévkezdés alkalmából körképet készítünk: hogyan vonják be a szülőket ebbe a feledhetetlen közösségi élménybe, mennyi pénzt kell rá pluszban összedobni, milyen típusú munkákat kell kiszervezni, és természetesen milyen lesz a végeredmény?

Ha neked is van még történeted, örömmel fogadom, nézzük meg együtt, mi mindent csinálnak meg a szülők a központosított/államosított iskolákban a fenntartó helyett.Ha van egy izgalmas fotód/sztorid, a megirom@444.hu email címre küldd el.