A fűturizmus után most a tiktokturizmus hódít Amszterdamban
Az amszterdami üzlettulajdonosok és a lakosok nem nézik jó szemmel a villámtömegeket, akik csak azért mennek a városba, hogy pózoljanak és egyenek egyet a közösségi médiában népszerű éttermekben, írja a Guardian.
A lap szerint közel 23 millió olyan turistát várnak Amszterdamba, akik csak egy - vagy pár - napot maradnak a városban, majd haza is mennek. Ezt a fajta turizmust a közösségi média inspirálja, nem a klasszikus látnivalók és útikönyvek. Bár a turisták száma megközelíti a 2019-es csúcsot, az amszterdamiak arra panaszkodnak, hogy sokakat a város legjobb múzeumai és galériái helyett inkább az instagramozható ételek, a kényelmes biciklitúrák, a füvezés és a piros lámpás negyedben történő nézelődés vonz.
Az egyik ilyen étterem a sült krumplikat áruló Fabel Friet, ami a világjárvány alatt lett népszerű a TikTokon. Floris Feilzer társalapító inkább egy Michelin-csillagot szeretne, mint a közösségi médiás hírnevet. Egy másik üzlet tulajdonosa szerint azonban a közösségi média demokratikus és befogadó felületet ad a kisvállalkozások népszerűsítéshez.
A Guardian szerint annak ellenére, hogy mindkét vállalkozás igyekszik jó szomszédként viselkedni, a Keizersgrachton - Hollandia legdrágább utcájában - néhányan elégedetlenek. Az ablakokban és a lépcsőkön több tábla is olvasható: „Nincs piknik: kérjük, ne üljenek ide”. Egy helyi üzlettulajdonos szerint az elvitelre kínált ételek a piros lámpás negyedbe valók. „Ez egy gyönyörű hely, és most tele van evő emberekkel. Nem arról van szó, hogy nem akarom, hogy ne legyen sikerük, de nézd meg a mi szempontunkból: az ügyfeleim távol maradnak.”Lony Scharenborg, a De 9 Straatjes bevásárlóövezet vezetője reméli, hogy a performatív turizmus - az influenszer-tartalmak másolása - trendje átmeneti. „A TikTokon a nagyközönség dönt a dolgokról. Rengeteg fiatal jár ide sült krumpliért vagy kekszért, ami jót tesz a sokszínűségnek, de ha ez válik dominánssá, más üzletek eltűnnek.”
Dr. Joris Demmers, az Amsterdam Business School docense és marketing tanszékének vezetője szerint a villámtömegek nem tesznek jót az üzleteknek. „Ez egy viszonylag új keletű jelenség, így nincs túl sok tudományos szakirodalom, de néhány esettanulmány azt mutatja, hogy a városrészek és az üzlettulajdonosok számára is nagyon nehéz ezt jól kezelni” - mondta a lapnak. Szerinte ez olyan, mint a sáskajárás. „Jönnek az emberek, elárasztanak egy helyet, kapacitásproblémák adódnak, a tulajdonosok elkezdenek gondolkodni azon, hogy több embert vegyenek fel, de egy hét múlva már mind el is tűntek. Nehéz fenntartható bevételi forrást szerezni.”