2023. július 1-jén életbe lépett az igazságügyi reformcsomag, amelyet a kétharmados kormány a befagyasztott uniós pénzek folyósításának reményében fogadott el, és amelynek értelmében többek közt az Országos Bírói Tanács (OBT) a törvény hatályba lépésekor hivatalban lévő tagjai lehetőséget kaptak, hogy a soron következő OBT-be újraválaszthatóak legyenek. De csak most az egyszer, kivételként: a jelenlegi tagok mandátuma 2024 januárjában jár le, ezért most szeptembertől elkezdődik az új OBT választási folyamata.

Az OBT a magyar bírók önigazgatási testülete. 15 tagból áll, ebből 14-et a bírák választanak maguk közül, a maradék 1 hely kötelezően a Kúria mindenkori elnökét (jelenleg Varga Zs. András) illeti.

„A személyre szabott jogalkotás akkor sem fogadható el számunkra, ha annak mi volnánk a kedvezményezettjei. Ezért az OBT erre jogosulttá vált tagjaiként kinyilvánítjuk, hogy nem kívánunk élni a csak nekünk kijáró, az OBT korábbi tagjainak nem biztosított egyszeri újraválaszthatósági lehetőséggel, azaz nem fogadunk el jelölést a küszöbön álló OBT tagválasztás során” – írta nemrég kiadott közleményében az OBT 14 választott tagja.Vagyis az OBT 14 megválasztott tagja lemondott arról a lehetőségről, hogy a bírák újra őket delegálják az OBT-be.

Fontos nyilatkozat ez a NER 13. évében, amely üzenetértékű úgy a bírák, mint a kormány és a társadalom számára. Az Országos Bírói Tanács továbbra is küzd az igazságszolgáltatás függetlenségéért, ellentart a kormánytöbbségnek, amely a politikai jelöltjeik csúcspozíciókba ültetésére kitalált jogszabályokkal és a kezükbe adott igazgatási eszközökkel igyekezett növelni a befolyását az igazságszolgáltatásban.

Hogy volt?

Az OBT – amely ebben az összetételében 2018. január 30-án indult – évek óta küzd azért, hogy felügyeleti jogköreit hatékonyan gyakorolhassa. Matusik Tamás, az OBT elnöke ezzel kapcsolatban a minap a HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott:

„Mi következetesen bejátszottuk azt a pályát, amire az OBT-nek lehetősége volt, és ezt végig transzparensen tettük, fair eljárással végeztük a feladatainkat. Ha sporthasonlatnál maradhatok: egy másodpercet sem hagytunk a futamunkban, és sosem mások ellen cselekedtünk.”Ennek a fair eljárásnak az eredményeképp lépett életbe idén nyár elején az igazságügyi reform és annak részeként az az elem, hogy az OBT jelenlegi tagjai – a korábbiaktól eltérően és a jövőre nézve is kivételesen – újraválaszthatóak. Az újraválaszthatóság része volt a mérföldkő előírásainak, ám ezzel kapcsolatban az OBT tagjai kezdettől fogva jelezték aggályaikat. Az elfogadott törvényben mégis szerepel ez is.

Ahogy azt a múlt héten kiadott közleményben is megjegyzik, „az OBT sosem kezdeményezte vagy szorgalmazta, hogy tagjai újraválaszthatók legyenek, hiszen tevékenysége során nem egyéni érdekeket képviselt, hanem az OBT mint testület szerepét és státuszát kívánta a jövőre nézve erősíteni. E körben szükségesnek tartjuk felidézni azt is, hogy az OBT azért sem támogatta annak idején dr. Varga Zs. András kúriai elnökké jelölését, mert jelöltté válását a sarkalatos törvény két módosítása tette csak lehetővé, ami nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”

Mi is megírtuk korábban: az ítélkezési gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező, tárgyalótermi bíróként előtte sosem dolgozó Varga Zs. Andrást 2020-ban úgy ejtőernyőztette át a Fidesz az Alkotmánybíróságról a Kúria élére, hogy ehhez az alaptörvényt is módosították. Az igazságügyi reform elfogadása után pedig Varga Zs. több alkalommal is támadta a reformcsomagot, többek közt arra hivatkozva, hogy az sérti a „nemzeti szuverenitást”.

Egy hónappal a szabályozás életbe lépése után pedig már Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter állította a kormányinfón meggyőződéssel, hogy az újraválaszthatóságról szóló részét az OBT küzdötte ki magának, és gúnyos hangvételben beszélt arról, hogy ezzel a tagok beavatkoztak a nemsokára esedékes választásba. Egész pontosan úgy fogalmazott (a videóban a 33. perctől):

„[A]z külön sajnálatos, hogy az Országos Bíró(ság)i Tanácsnak néhány tagja, aki bíróként ráadásul az elmúlt hónapokban is szívesen tárgyalt külföldi kormányokkal, Brüsszelben jelentgette fel a saját kormányát, azért, hogy elérjenek egy olyan személyre szabott jogalkotást, hogy őket újra lehessen választani, azok nem fejezték be, úgy tűnik, ezeket az aktivitásokat, az pedig külön nevetséges, hogy ezek az emberek korábban azt mondták, hogy a személyre szabott jogalkotás elfogadhatatlan, és még ott is ilyet láttak, ahol ilyen nem volt, majd amikor az ő személyükre szabták, az ő igényeiknek megfelelően, akkor azt mondták, hogy de ők ezzel nem fognak élni, és nem kívánnak újra jelöltek lenni, majd figyeljék meg, hogy mind elindulnak.”

Gulyás tehát azzal vádolta az OBT tagjait, hogy Brüsszelben jelentgették fel a kormányt, személyre szabott jogalkotást követeltek, és ezt kihasználva (vagyis a törvény adta lehetőséggel élve, mely törvényt a kétharmados kormánytöbbség is megszavazta, abban bízva, hogy így hozzájuthat az uniós pénzekhez) újraindulnak a következő OBT-választáson.

Mint látjuk, nem indulnak. Egyikük sem.Matusik Tamás a HVG-nek úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban:

„A szabály az volt, hogy ez a megbízás hat évig tart. Sosem gondolkodtunk másban. Sosem kértük az ismétlés lehetőségét. Az OBT-ért eddig sem személyes érdekből harcoltunk. Annak idején azért sem támogattuk Varga Zs. András kinevezését a Kúria elnökének, mert sarkalatos törvény két módosítására volt hozzá szükség. Hogy nézne ki, ha mi élnénk a lehetőséggel, amikor számunkra kedvező személyre szabott törvényt hoznak?”

És ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság is felhívta a figyelmet:

„A tagok döntése nem csak a jogállamisági értékek melletti következetes kiállás miatt példaértékű, hanem azért is, mert felügyeleti funkciót betöltő személyek esetében az önmérsékletnek kiemelt jelentősége van. A kontrollfunkciók hatékony gyakorlásával általában is ellentétes az újraválaszthatóságot megengedő szabályozás, hiszen a mandátum lejártához közeledve a választás esélyei erőteljesen befolyásolhatják a felügyeleti feladatok ellátását.”

A harc pedig már meg is kezdődött a bíróságokért, ahogy azt Miklósi Gábor augusztus végén megírta.Matusik Tamással készített korábbi interjúnk itt olvasható.