Varga Mihály részt vett az uniós pénzügyminiszterek tanácsán, ahol beszámolója szerint ismertette a magyar álláspontot.

Összefoglalója szerint az álláspont lényege, hogy Magyarország „háborús övezetben és az „egyre növekvő migránsválság fő útvonalán” áll helyt, emellett a magyar költségvetés „erején felül biztosítja az ország biztonságához és a határok védelméhez szükséges forrásokat”.

Mint pénzügyminiszterünk jelezte, hazánk védelmi kiadásai elérik a GDP 2 százalékát, a határvédelmi kiadásaink pedig 2015 óta meghaladták a 650 milliárd forintot. Mindezek okán Varga Mihály közölte: „Méltányos lenne, ha ebben a rendkívüli helyzetben az uniós szabályok nem tekintenék az ország védelmére fordított kiadásokat a maastrichti hiány részének.”A maastrichti szerződés értelmében az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál. És bár a koronavírus-járvány idején az Európai Unió három évre felfüggesztette a tagállamok számára a maastrichti kritériumok közül az államháztartási hiányra vonatkozó előírások teljesítését, 2024-ben viszont már ismét be kell majd tartani azokat, magyarán 3 százalék alatt kell tartani az államháztartási deficitet.

A kormány egyébként hivatalosan ezzel is számolt, amikor elfogadta a 2024-es költségvetést: annak egyik egyik legfontosabb sarokpontja ugyanis az volt, hogy a GDP 2,9 százalékára csökken jövőre az államháztartás hiánya (négy százalékos gazdasági növekedés és hat százalékos infláció mellett).

Ami alatta lenne tehát a maastrichti kritériumoknak.

Varga Mihály egyébként már májusban jelezte, hogy sok pénzt szánnak majd hadi kiadásokra, ám a jövő évi költségvetés „védelmi költségvetés” lesz, a cél eddig az elért eredmények megvédése.Varga Mihály posztja itt tekinthető meg: