Pénteken elfogadta az Országgyűlés a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt, jelentette az MTI.
Ahogy július elején megírtuk, az első negyedévben 1728 milliárdos mínuszt sikerült összehoznia a költségvetésnek, ami a magyar gazdaság által megtermelt érték közel 10 százaléka. Ennél nagyobb első negyedéves nettó hitelfelvétel utoljára 2006-ban volt.
Varga Mihály pénzügyminiszter a törvény vitájában azt mondta, háborús időkben olyan büdzsére van szükség, amely garantálja a biztonságot, megvédi a családokat (igaz, a CSOK lassan leépül), a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést (már ahol).
A békepárti kormány költségvetésének egyik nyertese a Honvédelmi Minisztérium: a honvédelmi alap kerete az idei 842 milliárd forintról jövőre 1309 milliárd forintra nő, amivel még meg is haladja a NATO által elvárt minimum 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadásokat.
Továbbá:
A kormány négy százalékos gazdasági növekedéssel, hat százalékos inflációval és 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol.
A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, váratlanul magas GDP növekedés esetén a többletbevételt pedig a hiány csökkentésére fordítanák.
Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után.
Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40755 milliárd forint, míg a bevételi főösszeg 38240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárdban állapították meg.
2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint.
Az EU-s fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszege 3605 milliárd, bevételi főösszege 2479 milliárd, míg a hiánya 1125 milliárd forint lesz a tervek szerint.
Jövőre az idei 2541 milliárd forintról 3144 milliárd forintra nő az adósságszolgálatra fordított kiadás.