A szavazóhelyiségek bezárását követően nyilvánosságra hozott exit poll szerint a most először parlamentbe jutott Progresszív Szlovákia nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást, megelőzve a Smert.

• Progresszív Szlovákia 23,5 százalék
• Smer 21,9
• Hang - Szociáldemokrácia 12,2
• Egyszerű Emberek és szövetségesei 8
• Szabadság és Szolidaritás 6,4
• Republika 6
• Kereszténydemokrata Mozgalom 5,3
• Szlovák Nemzeti Párt 4,4 - parlamenten kívül
• Szövetség (magyarok) 4,3 - parlamenten kívül

A hivatalos eredmények éjfél utánra várhatók, akkor derül ki, mennyire volt pontos az exit poll. Messzemenő következtetést senki ne vonjon le ezekből az adatokból, több párt is az 5 százalékos küszöb körülre mértek. 2020-ban épp a Progresszív Szlovákiát parlamenti erőnek mértek, végül mégse jutottak be. Az exit poll szerint 2020 után 2023-ban sem került be magyar párt a parlamentbe.

A részvétel 70 százalék körüli, ami nagyon magasnak számít.

A megosztottság és a választás tétje minden eddiginél nagyobb. A kérdés az, hogy marad-e nyugati elkötelezettségű az új szlovák kormány, vagy oroszbarát politikába kezd, hátat fordítva a Pozsonyból fegyverekkel is támogatott Ukrajnának.

A győztesnek mindenképpen koalíciós partnereket kell találnia, ebből a szempontból nagy kérdés, hogy ki mellé álla harmadik helyezett Hang - Szociáldemokrácia, Peter Pellegrini egykori miniszterelnök pártja. Az egykori smeres politikus az utolsó tévévitán is világossá tette, hogy a Smer áll hozzá közelebb, de a Progresszív Szlovákiától sem zárkózott el.

Szlovákiában az elmúlt egy-két évben már a mainstream elemzők és újságírók is demokratikus és antidemokratikus oldalról beszélnek. Az előbbibe a nyugatos orientációjú pártok, így a Progresszív Szlovákia vagy a Szabadság és Szolidaritás, az utóbbiba az oroszbarátok tartoznak, mindenekelőtt az a Robert Fico-féle Smer, amelyik 2006-tól 2010-ig és 2012-től 2020-ig volt hatalmon. És amelyik amúgy az Európai Szocialisták Pártjának a tagja. Fico és pártja az antidemokratikus jelzőt az elmúlt időszakban felerősödő szélsőséges hangnemmel, a szélsőjobboldalra jellemző retorikával és az orosz-ukrán háborúban elfoglalt – a Fidesznél erőteljesebb – oroszpárti álláspontjával érdemelte ki.

Még soha nem volt ilyen hosszú kampány az 1993-ban függetlenné vált Szlovákiában. Az Eduard Heger vezette kormány tavaly decemberben bukott meg, januárban döntöttek az előrehozott választásokról, azóta tart a kampány. A kétezres években még magyargyűlölőnek megismert Robert Fico oroszbarátságáról és Orbán Viktorhoz hasonló politikájáról mi is írtunk, ahogy a választás előtt pár héttel vád alá helyezett titkosszolgálati és rendőri vezetők ügyéről, az úgynevezett rendőrháborúról és a Fico és Orbán politikájával rokon vonásokat mutató Gyimesi Györgyről, aki a magyar Szövetség listájának utolsó helyéről akar bejutni a szlovák parlamentbe.

(Via Napunk)