Az adókat nem emelni kell, hanem beszedni, a gazdaságfehérítés eredményei ellensúlyozzák a csökkenő adóbevételeket – mondta a pénzügyminiszter a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete szakmai napján Budapesten.
Varga Mihály szerint Magyarországon az áfarés mértéke az elmúlt évtizedekben 22 százalékról 5 százalékra csökkent, ezzel az uniós országok között az egyik legnagyobb mértékű gazdaságfehéredést érte el.
Azt mondta, a gazdaság fehéredése, az adók hatékonyabb beszedése, és az ezáltal lehetővé váló adócsökkentések válságállóbbá tették a magyar gazdaságot, a GDP-arányos adóterhelés 40 százalékról 34 százalékra csökkent, miközben az EU-s átlag 42 százalék.
„Európában ma nálunk a legalacsonyabb a társasági adó, de a személyi jövedelemadó terén is dobogósok vagyunk” – mondta a miniszter.
Varga megint arról beszélt, hogy a „háborús és szankciós válság okozta alacsonyabb fogyasztás és az eddig Magyarországnak jogosan járó, de meg nem kapott uniós támogatások miatt elmaradt bevételeink vannak”.
Szerinte „nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, de jó esélyünk van arra, hogy a magyar gazdaság az év végére növekedési pályára álljon, emelkedjenek a reálbérek, növekedjenek a beruházások, alacsonyabb infláció és kamatkörnyezet alakuljon ki”.
A gazdaság azért is került lejtmenetbe az elmúlt negyedévekben, mert a magas kamatok miatt leálltak a beruházások, a reálbérek csökkenése visszavetette a kiskereskedelmi forgalmat – mondta.
A pénzügyminiszter szerint kezdenek begyógyulni a magas energiaárak okozta sebek, amik kb. 10 milliárd euróval növelték az ország energiaszámláját. A 2. negyedévben viszont már újra pozitív volt a külkereskedelmi mérleg, a tőkemérleg és az ország finanszírozási képessége.
Az infláció január óta folyamatosan csökken, a kormány várakozásai szerint már novemberben 10 százalék alá eshet vissza a mutató, és jövőre éves átlagban 6 százalék körül alakulhat, de amíg magas a pénzromlás üteme, addig a monetáris politika sem tud érdemben lazítani – mondta Varga, aki szerint augusztus-szeptember trendfordulót jelent majd, a reálbérek újra növekednek, ami a kiskereskedelmi forgalom emelkedését eredményezheti és remélhetőleg az új lakásépítési program elindításával a lakásépítésekben is megjelenik.
A munkaerőpiaci helyzetről azt mondta, a kormány a háborús helyzetben is megvédte a munkahelyeket, a foglalkoztatottság rekordszinten, 4,7 millión áll, a munkanélküliség 3-4 százalék között van. Nincs tömeges munkanélküliség, a vállalati visszajelzések inkább munkaerőhiányról szólnak, ez leginkább a mezőgazdaságot, turizmust és a feldolgozóipar egyes ágazatait értini. Ez is mutatja, hogy nem válságról, hanem recesszióról beszélhetünk – mondta.
A jelenlegi magas kamatszint mellett az államadósság finanszírozása is nagyobb terhet ró a költségvetésre.
Varga Mihály azt mondta, a megnőtt kiadások miatt a kormány 5,2 százalékra módosította a 2023-as GDP-arányos hiánycélt, ami 1 százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest.
Varga azt mondta, a kormány a következő években is folytatja a hiány- és adósságcsökkentő politikáját: az év második felében a magyar gazdaság újra növekedési pályára állhat, amihez hozzájárul a reálbérek várható növekedése és a kamatszintek csökkenése, ennek hatására beindulhat a fogyasztás, elindulhatnak újra a beruházások.
Egyébként az augusztus újabb nagy visszaesést hozott a boltokban: május óta nem volt ilyen rossz a havi kiskereskedelmi statisztika, éves szinten viszont tovább enyhült a forgalomcsökkenés. (via MTI)