"Jogi értelemben megerőszakoltak minket. És ha valakit jogi értelemben megerőszakolnak, arra kényszerítettek, hogy elfogadjon valamit, ami nem tetszik, akkor hogy lehetne kompromisszumra és megállapodásra jutni? Ez lehetetlen" - ezt mondta a sajtó kérdésére Orbán Viktor magyar miniszterelnök Granadában, az Európai Politikai Közösség találkozóján.

Hogy kik erőszakolták meg Magyarországot, és milyen ügyben merül fel ez az egész? A kérdés arra vonatkozott, hogy szerinte a mostani csúcson lesz-e megállapodás a bevándorlás uniós szabályozásáról. A magyar kormányfő szerint nem lehet, mert korábban az Európai Tanács megállapodott abban, hogy a bevándorlás kérdéséről egyhangú döntést hoz majd, a tanács legutóbbi ülésén viszont ez megváltozott, Lengyelország és Magyarország tiltakozása ellenére "átnyomtak egy javaslatot". Orbán arra gondolhat, hogy a tagállamok brüsszeli nagykövetei a héten megállapodtak az új közös európai menekültügyi válsághelyzet elrendelésének feltételeiről. Erre mondta azt Orbán, hogy "legally we are raped", vagyis jogi értelemben megerőszakoltak minket, mármint Lengyelországot és Magyarországot. Éppen ezért ebben a kérdésben lehetetlen lesz kompromisszumra jutni és megállapodni, nemcsak most, a közeljövőben, de a következő években.

Orbán már a nyáron is beszélt arról, hogy a tanács felrúgta az egyhangú döntésről szóló megállapodást, és hogy belügyminiszterek tanácsa puccsszerű döntéssel, minősített többséggel elfogadott egy javaslatcsomagot június elején, amelyben több olyan intézkedés is szerepel, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tart.

A granadai sajtótájékoztatón Orbánt Grúzia és Ukrajna lehetséges uniós tagságáról is kérdezték. Egy grúz újságíró kérdésére Orbán azt mondta, hogy az országát már rég föl kellett volna venni az EU-ba, mert stratégiai helyen fekszik és nagyon sokat tett tett a tagságért. Szerinte azért nem vették még eddig föl Grúziát, mert az EU vezetői önzők és nem akarják megosztani a pénzügyi forrásaikat másokkal. Ukrajna tagsági kérdelméről viszont azt mondta, ahogy korábban is, hogy mivel az ország háborúban áll, ezért nem tudni, mekkora területtel lépne be az EU-ba, hol lesznek a határai. Azt is tudni kellene, hogy mennyi pénzzel kellene támogatni Ukrajnát a belépése után, és milyen előnye származna az EU-nak Ukrajna tagságából. Hogy Orbán milyen lelkes volt Grúzia felvétele és pénzügyi támogatása kapcsán és mennyire máshogy reagált az ukrán kérdésre, azért is érdekes, mert Grúzia területének 20 százaléka 2008 óta orosz megszállás alatt van, Abházia és Dél-Oszétia helyzete pedig azóta is rendezetlen.

Hogy mennyibe kerülne Ukrajna, Grúzia és a nyugat-balkáni országok felvétele az EU-ba, arról a héten szivárgott ki egy EU-s dokumentum. Eszerint, a jelenlegi költségvetési szabályokat figyelembe véve a tagállamoknak több mint 250 milliárd euróba kerülne a bővítés, és több olyan ország, ami most nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak, nettó befizetővé válna.