Izraelben már a civilek is fegyverkeznek, Ciszjordániában is forrósodik a helyzet

„E falak mögött kétmillió ember van, akik óriási szenvedést élnek át” - mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, aki figyelmeztetett a rafahi határátkelőnél várakozó segélyszállítmányok eljuttatásának fontosságára. „Ezek jelenti a különbséget élet és halál között” - mondta Guterres, aki szerint az a feladatuk, hogy ezeket szállítmányokat a fal egyik oldaláról a másikra juttassák.

Az ENSZ szerint jelenleg 219 teherautó várakozik a határátkelő egyiptomi oldalán. 115 az Egyiptomi Vörös Félhold Társaságé, 104 pedig más országokból származó segélyt szállít.

Joe Biden amerikai elnök szerdán közölte, hogy megegyeztek egyiptomi kollégájával arról, hogy első körben 20, humanitárius segélyt szállító teherautót engednek a Gázai övezetbe. Bár az ENSZ ennél többet - egy tartós humanitárius folyosót - akar, péntek estig még a 20 jármű sem juthatott be. Egyiptom szerint Izrael a felelős, izraeli tiszviselők pedig azt mondták, dolgoznak a felmerült problémák megoldásán, és holnapra már jó eséllyel megindulhat a 20 teherautó. Az egyik ilyen akadály, hogy a gázai oldalon feltehetőleg légicsapások következtében megsérült az út.

A teherautók vizet, élelmiszert és gyógyszereket szállítanak. Vinnének ezen túl üzemanyagot is, de Izrael ennek nem örülne. Izrael azt is kikötötte, hogy a szállítmányoknak nem szabad a Hamász kezérei jutniuk. (CNN)

Több páncéltörő rakétát lőttek ki Libanonból az Izraeli Védelmi Erők (IDF) észak-izraeli állásaira, jelentette az IDF. A hadsereg válaszlövéseket küldött Libanon felé. (Haaretz)

A Hamász szóvivője szerint szabadon engednek két amerikai túszt. Az értesülést izraeli tisztviselők is megerősítették. A Fehér Ház egyelőre nem kommentálta a történteket.

A CNN információ szerint a két túszt - egy anyát és a lányát - átadták a Vöröskeresztnek, és úton vannak kifelé. A lap forrása szerint humanitárius okokból engedték el őket, mert az anya rossz egészségügyi állapotban van.

Egyelőre nem világos, hogy Egyiptomba vagy Izraelbe távoznak-e. A lap szerint a lépés Katar és a Hamász közötti tárgyalások eredménye.

„A katari erőfeszítésekre válaszul az Al-Kasszam Brigádok szabadon engedtek két amerikai állampolgárt (egy anyát és lányát) humanitárius okokból, és hogy bebizonyítsák az amerikai népnek és a világnak hogy Biden és fasiszta kormánya állításai hamisak és alaptalanok” - mondta Abu Obaida, a Hamász szóvivője közleményében.

(Guardian, CNN)

Egy magas rangú izraeli tisztviselő a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy jelenleg is „vannak problémák, amelyek megoldása folyamatban van”, de szerinte jó esély van rá, hogy az a 20 segélyszállítmánnyal megpakolt teherautó, amelynek ma kellett volna, holnapra már tényleg bejuthat a Gázai övezetbe. A szállítást korábbi értesülések szerint az akadályozza, hogy feltételezhetően légicsapások következtében megsérült az övezetbe vezető út.

Az ENSZ szerint a 20 teherautónyi szállítmány a szükséges mennyiségnek csupán töredéke.

Izrael ragaszkodik hozzá, hogy a teherautók csak élelmiszert, vizet és gyógyszert szállíthassanak, és hogy ezekhez a Hamász ne férhessen hozzá.

(BBC)

Greta Thunberg svéd klímaaktivista kiírta az X-re, hogy szolidaritást vállal a Palesztinával és Gázával, és tűzszünetet követelt.

Válaszul az izraeli hadsereg szóvivője, Arye Sharuz Shalicar közölte, hogy: „Aki a jövőben bármilyen módon azonosul Grétával, az véleményem szerint a terror támogatója.” (Politico)

Az elmúlt 48 órában a világ két legjelentősebb emberi jogi szervezete is háborús bűnök elkövetésével vádolta mind a Hamászt, mind Izraelt.

A Human Rights Watch (HRW) vádja a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal kapcsolatban arra vonatkozott, hogy azok izraelieket és más országok állampolgárait is túszként tartanak fogva. „A civileket, beleértve a gyerekeket, a fogyatékkal élőket és az időseket, soha nem szabadna alku tárgyaként kezelni. Semmilyen sérelem nem indokolhatja senki a túszejtést” - közölte a HRW.

Az Amnesty International öt különböző esetre hívta fel a figyelmet, amikor Izrael állításuk szerint megsértette a nemzetközi jogot, amikor „nem tette meg a polgári lakosság megkímélésre irányuló megvalósítható óvintézkedéseket, vagy olyan válogatás nélküli támadásokat hajtott végre, amelyek nem tettek különbséget a polgári lakosság és a katonai célok között, vagy olyan támadásokat hajtott végre, amelyek polgári objektumok ellen irányulhattak”.

(Guardian)

Miután támogatásáról biztosította Izraelt, Joe Biden amerikai elnök konkrét összeggel is előállt: 106 milliárd dolláros csomaggal támogatnák Izraelt és Ukrajnát, valamint az amerikai határok ellenőrzését is erősítenék.

A republikánus törvényhozók egy része egyre szkeptikusabbak Ukrajna finanszírozásának szükségességgel kapcsolatban. A Fehér Ház az Izraelnek és Ukrajnának szóló támogatások egy csomagba pakolásával próbálhatják meg fenntartani Ukrajna támogatását.

(Guardian)

Fokozta a járőrözést a londoni rendőrség, miután látványosan megnőtt a városban a feszültség a háború kitörése óta. Közlésük szerint az antiszemita bűncselekmények és sértések száma több mint 1300 százalékkal nőtt, míg az iszlamofób indíttatásúaké 140 százalékkal emelkedett. Október 1. és 18. között 218 antieszmita bűncselekmény történt, míg 2022. azonos szakaszában csupán 15. Az iszlamofób sértések esetében ez a szám 42-ről 101-re emelkedett.

„Sajnálatos módon a fokozott rendőri jelenlét ellenére London-szerte jelentős növekedést tapasztaltunk a gyűlölet-bűncselekmények számában” - áll a közleményben. Bűncselekménynek számítanak a személyes vagy online gyalázkodások, a faji vagy vallási indíttatású bűncselekményi károkozások is.

A rendőrök összeszen 21 letartóztatást hajtottak végre gyűlölet-bűncselekmények miatt. „A konfliktus közvetlen hatással van Londonra és a londoniakra, a fővárosban egyre gyakrabban tapasztalhatók az iszlamofób és antiszemita gyalázatos esetek”- mondta Sadiq Khan, London polgármestere.

(Guardian)

„Ha lehetőségünk van a Hamász támogatóinak kitoloncolására, akkor ezt meg kell tenünk” - mondta Nancy Faeser német belügyminiszter. Azt is elmondta, hogy a német hatóságok szemmel tartják a lehetséges iszlamista támadókat.

(Guardian)

„Nem hagyhatjuk és nem is fogjuk hagyni, hogy a Hamászhoz hasonló terroristák és a Putyinhoz hasonló zsarnokok győzzenek” - mondta Joe Biden beszédében. „Nem fogadjuk el az ilyen hangnemet az Orosz Föderációval, az elnökünkkel kapcsolatban” - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken. Szerinte az ilyen „retorika aligha illik felelős állami vezetőkhöz, és aligha lehet elfogadható” számukra.

(BBC)

Drasztikusan megnövekedett a magánfegyver-engedélyekre vonatkozó kérvények száma, közölte az izraeli nemzetbiztonsági minisztérium pénteken. Míg az év eleje óta nagyjából huszonhatezer engedélyt adtak ki, addig a háború kezdete óta mintegy százezeren kérvényezték az engedélyt. (Haaretz)

200 túszról tud az Izraeli Védelmi Erők (IDF), derült ki közleményükből. Azt is megírták, hogy a túszok között több mint húsz 18 év alatti fiatalkorú található, míg a 60 évesnél idősebbek száma tíz és húsz között van. A túszok többsége életben van, de az is kiderült, hogy a Hamász október hetedikei támadását követően több holttestet is „túszul ejtettek”. (BBC)

Egyre több az erőszakos konfliktus Ciszjordániában, mióta Izrael elkezdte bombázni a Gázai övezetet és összecsapott a Hezbollahhal a libanoni határon. A Retuers elemzése szerint egyre nagyobb az aggodalom, hogy a palesztinok lakta terület válhat a háború harmadik frontjává. Az izraeli katonák és telepesek, valamint a palesztinok közötti összecsapásoknak már vannak halálos áldozatai. Október hetedike óta már több mint 80 palesztin halt meg Ciszjordániában, Izrael pedig több mint 900 embert tartóztatott le rajtaütésekben.

A növekvő erőszak mind Izraelnek, mind a nemzetközileg elismert, Ciszjordániában székhellyel rendelkező Palesztin Hatóságnak is egyre nagyobb kihívást jelent. Az izraeli hadsereg magas készültséggel készül a Hamász fegyveresei által esetlegesen elkövetett támadásokra. Palesztin tisztviselők és izraeli elemzők szerint számos tényező hozzájárulhatott a feszültségek fellángolásához, de szerintük a több száz letartóztatás Izrael részéről segíthet a tűzoltásban.

Rámalláh városában a Hamász katonai szárnyát támogató, és a fegyveres ellenállást pártfogoló megmozdulások is voltak. „Adjatok fegyvereket az embereknek! Hadd csapjanak össze. Megmutatjuk, mire vagyunk képesek” - mondta egy 20 éves palesztin a Guardian szerint. Egy izraeli telepesek ellen kampányoló aktivista szerint „gázában elég ideje volt arra [a Hamásznak], hogy katonailag megszervezze magát”, de Ciszjordániában a szervezést „a megszálló [Izrael] napont le tudta szorítani. Nem hagy teret a katonai vagy politikai erők kiépítésére”. (Guardian)

Miután felszámolja a Hamászt, Izrael elengedi a felelősségeit Gázában, és új biztonsági stratégiát dolgoz ki - közölte Joáv Gallant védelmi miniszter a külügyi és védelmi bizottság pénteki ülése után Tel Avivban.

Gallant szerint a gázai-izraeli háborúnak három szakasza van: az első egy katonai művelet, amelynek célja a Hamász fegyvereseinek meggyilkolása és infrastruktúrájának megrongálása, majd a harcok alacsonyabb intenzitással folytatódnak, végül pedig

új biztonsági rezsim jöhet létre a Gázai övezetben, ezúttal már Izrael felelősségvállalása nélkül -hogy biztonságot teremtsenek az izraeli lakosság számára. „Október hetedike az a nap, amikor elkezdődött a Hamász megsemmisítése", mondta a miniszter. (via Haaretz)

A Hamász szerint már legalább tizennyolc áldozata van a gázai görög ortodox templomnál történt tegnap éjjeli robbantásnak. Jelenleg is emelik ki a romok alól a holttesteket.

Szemtanúk szerint a Szent Porphyrius-templom homlokzata egy légicsapásban sérült meg, aminek következtében a mellette levő ház összeomlott.

A Jeruzsálemi Görög Ortodox Patriarchátus egy nyilatkozatban határozottan elítélte a robbanást: szerintük a templomokat és más intézményeket érintő bombázás háborús bűncselekménynek számít, ugyanis a civilek legtöbbször ezeken a helyeken keresnek menedéket. Palesztin tisztviselők szerint a templomban legalább ötszáz ember kapott menedéket a bombázások elől.

A 2,4 milliós lakosságú Gázai övezetben becslések szerint körülbelül ezer keresztény él, többségük görög ortodox. (via Guardian)