Gyurcsány Ferenc a vasárnapi DK-szülinap megünneplése és a kormányváltó applikáció bemutatása után szerényebb keretek között, rövid élő bejelentkezésben értekezett arról, hogy október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni.

„Először csak elkerültük egymást”, aztán „már falakat is húztunk”, végül „nem csak testi valónkban” különültünk el, „hanem gondolatainkban is mást gondoltunk az ünnepről”, skiccelte fel a közös nemzeti ünnep elvesztésének rövid történelmi vázlatát Gyurcsány.

Szerinte mostanában „megemlékezik a hivatalosság”, és tőlük függetlenül „megemlékeznek az ünnep örzői. Mi” - utalt saját magukra Gyurcsány, aki nem hiszi, hogy ma Magyarországon van bárki is, aki ebben a helyzetben az egész nemzet nevében tudna beszélni.

Azt mindesetre megtudtuk, hogy Gyurcsányék „az ünnep tükrében nézik a mát”: „Valójában mi történik? - kérdezte Gyurcsány, majd válaszolt magának - Az történik, hogy ők, a ma hatalmon lévők azt mondják, hogy akkor történt valami ezért és ezért, ma meg épp ellenkezőleg.”

Gyurcsányék ezzel szemben azt mondják, hogy „akkor is és most is az történik, hogy. Mi történik?”Hát az, hogy „akkor is Nyugat volt a remény, hogy lesz egy szabadabb, függetlenebb ország”, és ma is. Ahogy akkor is a Szovjetunió/Oroszország „jelentette a fenyegetést Európa szabad népeire”, és ma is.

Szerinte a pesti srácok sem akarták volna letenni a fegyvert és béketárgyalásokba fogni. Eközben „ők”, azaz nem a Gyurcsányék, az ukrajnai háborúban, ahol a függetlenséget támadják az oroszok, fegyverszünetben és béketárgyalásokban keresik a kiutat.

A DK elnöke szerint ha majd más lesz a világ - és remélik, hogy más lesz a világ -, sokmindent újra kell majd tanulni: „újra kell majd tanulnunk ezt az ünnepet”. 1956. Gyurcsány szerint a szabad, független, demokratikus Magyarország számára „az origó, ahonnan modern küzdelmünk indult”, ezért tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek rá.