A Jeti Mozi bemutatja Pigniczky Réka Hazatérés című dokumentumfilmjét, amelyben a rendező a testvérével az elhunyt édesapjuk forradalomban betöltött szerepét próbálja meg felfejteni. Pigniczky László a forradalom után az Egyesült Államokba menekült, és életében már nem tért vissza Magyarországra. Mitől félt? Tényleg hős volt, vagy más elől menekült?
Vasárnap érkezik a Jeti Moziba Pigniczky Réka Hazatérés című dokumentumfilmje, amelyben a rendező testvérével apja '56-os múltját kutatja. A dokumentumfilm nem csak egy személyes családtörténetet, de egy rendkívül izgalmas nyomozásra invitálja a nézőket.
Az egykori pártvezető műbőr aktatáskába csomagolt személyes iratai egy ciprusi szállodai szobából kerültek elő 2016-ban. A dokumentumokról Ungváry Krisztián és Meruk József írt könyvet, ebben szerepelt a bukott pártvezető 1956 októberében megkezdett kímélő étrendje.
Nepál a legutóbbi ország, ahol a fiatalok vezette tüntetések megdöntötték a hatalmat. Az elmúlt pár évben Srí Lankán, Bangladesben és nemrég Indonéziában is szembekerült az idősödő, korrupt elit a kiábrándult, gyakran munkanélküli fiatalokkal.
A Fidesznél BRÜSSZEL HAZA! lett a ruszkik haza üzenetből, miközben Magyar Péter annyira nem bízik az intézményekben, hogy inkább nem is akar szabályos népszavazást kiírni. Egy politikailag szétszakadt ország március 15-éje közvetlen közelről.
Negyed évszázaddal később a kádárista propaganda több filmben is feldolgozta a pártirányvonalnak megfelelően a szabadságharc történetét. Így sikerült.
A kormányoldalról idén talán Orbán Viktor titkára mondta a legfideszesebb 56-os beszédet.
„Milyen szimbolikus az, hogy az a kormány hagyta magára a Forradalom lángját, ami magát nemzetinek mondja.”
A forradalom NER-es átértelmezésének vagyunk a szemtanúi? Vagy csak ügyetlen kiszólásokkal van dolgunk, amikkel igazolni akarják a kormány oroszbarát és nyugatellenes politikáját? Rainer M. János történésszel, akadémikussal, az 1956-os Intézet vezetőjével beszélgettünk az elmúlt hetekben megszaporodó kormányközeli 1956-os kiszólásokról.
Mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok. Az illetőnek Somkuti Bálint a neve.
A Fidesz alelnöke szerint ebből a mai magyarok „nagyon helyesen azt a következtetést vonták le, hogy nekünk a békére van szükségünk, a háború nem jó nekünk”.
De leszögezte, hogy az 56-os forradalom hősei szentek.
Mert ezt tanultuk 56-ból.
Magyarország szívesen megosztja a tudását, és reméli, hogy ez hozzájárul ahhoz, „hogy a forradalom és szabadságharc emléknapján mégiscsak az élelmiszer-önrendelkezést, a szabadságot így e téren is közösen ünnepeljük”.
Különleges volt az október 23. Bicskén: egy megafonos tartotta az ünnepi beszédet. Arról beszélt, hogy a dédapja is forradalmár volt. Megkérdeztük, mit szól, hogy az orosz tankönyvekben az ő felmenőjét is fasiszta rendbontónak titulálják.