Tájékoztatást küldött ki a Corvinus Egyetem hallgatóinak az intézmény Ádám Zoltán ügyében.

Ő volt az, aki etikai vizsgálatot kezdeményezett, amiért egy hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján vizsgáztattak le, azok után, hogy többször megbukott a tárgyból. A docens azt írta az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában, hogy a hallgató családja "a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik". Részletesen ebben az interjúban mesélte el, hogy mi történt.

Az egyetem Etikai Bizottsága megállapította, hogy két egyetemi vezető etikai vétséget követett el, amikor megkülönböztetett módon vizsgáztattak egy diákot. Másodfokon viszont az egyetem rektorhelyettese felmentette az etikai vétség alól a két oktatót, akik mindketten az egyetem magas beosztású vezetői. Az egész ügy vége pedig az lett, hogy rendkívüli felmondással elbocsátották Ádám Zoltánt.

A Corvinus azt írja a hallgatóinak kiküldött közleményben, hogy „a sajtóban olyan félinformációk jelentek meg, amelyek rombolják az egyetem reputációját, megbontják közösségét. Bonyolult, több szálon futó ügyről van szó, amelyről a jogszabályok miatt sajnos csak erős korlátok között tudunk beszélni”.

Ebben azt hangsúlyozzák, hogy - nem említve az első fokon történt elmarasztalást -, hogy másodfokon nem állapítottak meg etikai vétséget. Ádám Zoltán bíróságon támadta meg ezt a döntést, de első fokon elutasították a keresetét.

Közlik azt is, hogy „az egyetem támogatja a szólásszabadságot, legyen az oktató vagy diák. Ezen jogokat tiszteletben tartja. Ugyanakkor az elfogadhatatlan, hogy Ádám Zoltán a belső konfliktusait folyamatosan a sajtón keresztüli nyomásgyakorlással kívánja megoldani. Az etikai vizsgálatok során is ezt tette. Ennek következményeként több ártatlan hallgatót is alaptalanul rágalmazni kezdtek diáktársaik közösségi felületeken, személyes üzenetekben, amely komoly lelki kárt okozott az érintett diákoknak. A diákokat nem érheti kár egyéni konfliktusok miatt”.

Majd áttérnek arra, hogy bár etikai vétség nem történt, de „erős gyanú keletkezett, hogy szabálytalanságok viszont előfordultak”. Ezért szabálytalansági eljárás indult. Ez viszont azt állapította meg, hogy volt, akiknek külön kérvény nélkül is megengedték, hogy pótoljon elmaradt feladatot. De hozzáteszik, hogy ez nem az etikai eljárásban érintett diákok volt, sőt neki pont nem engedték meg ezt. A feltárt szabálytalanság miatt egy írásbeli és 4 szóbeli figyelmeztetés történt.

De Ádámot nem ezért küldték el a Corvinus szerint, hanem azért, mert „a szabálytalansági eljárás során ötszöri kérésre sem bocsátotta rendelkezésre azt a levelezést, amely szükséges lett volna számonkérések körüli tények, a teljes igazság megismeréséhez, és az ő szerepének tisztázásához. Tehát a munkaviszony megszüntetésének oka az együttműködés megtagadása”.

Ádám a Telexnek erről azt nyilatkozta, hogy nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte.

Ehhez képest azt elismétlik újra, hogy „az egyetem vezetése elfogadhatatlannak tartja, hogy az etikai ügy kapcsán ártatlan diákokat nagy nyilvánosság előtt alaptalan vádaskodások érnek. Eltökélt abban, hogy továbbra sem enged az egyéni érdekek vezérelte, sajtón keresztüli nyomásgyakorlásnak. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetemi és a szélesebb közvéleményt egyesek egyéni érdektől vezérelve manipulálják, és rombolják az egyetem reputációját. Továbbá határozottan visszautasítja a kollégákkal szembeni durva és személyiségükben sértő hangnem használatát. A Corvinus egyetem a közösségi érzésre és a toleranicára épülő értékrendjén nem kíván változtatni, és munkáltatóként nem tehet mást, minthogy lépéseiben következetes”.

Némileg másként látja a történteket az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ami szolidaritását fejezi ki az elbocsátott oktatójával, Ádám Zoltánnal, és csatlakozik ahhoz a több tucat egyetemi dolgozóhoz, akik 2023. október 26-i fórumukon azt követelték, hogy vegyék vissza állásába.

Az ADF azt írja: Ádám Zoltánt azért bocsátotta el az egyetem, mert tisztességesen akarta végezni a munkáját, és nem akart egy befolyásos ember gyerekének előnyöket nyújtani a vizsgák során. A tudomány, a felsőoktatás autonómiája Magyarországon romokban hever. A Corvinus oktatói is felhívták a figyelmet, hogy az egész felsőoktatásban, a honi nyilvánosságban és a nemzetközi akadémiai világban is szégyent hoz az egyetemre, hogy az etikai visszaélés feltáróját bocsátja el.A magyar felsőoktatás politikai függőségét az EU is felismerte, és ezért megvonta a KEKVA-sított egyetemektől és egyéb intézményektől az EU-s forrásokat, mert átláthatatlan, a visszaéléseknek teret adó intézményeket nem akar finanszírozni. A magyarországi felsőoktatás autonómiájának visszaszorulására és az alapítványi rendszer Európában párhuzam nélküli jellemzőire az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) is felhívta a figyelmet, és az egyetemi autonómia helyreállítására szólította fel a magyar kormányt. Ahhoz, hogy a magyar diákok, a magyar közvélemény és az európai kutatótársak újra megbízzanak a magyar intézményekben, mindannyiunk munkája szükséges. Az egyetemi, kutatói és hallgatói közösségeknek közösen kell fellépniük a tudomány szabadságáért és autonómiájáért. Az ADF mint az MTA kutatóhálózatának dolgozóiból szerveződött civil szervezet szintén ezekért a célokért harcol, és várja azokat a harcostársakat, akikkel közösen léphet fel”.