„Úgy gondolom, hogy az emberi méltóság addig tart, amíg a belső gerincünk egyenes tud maradni. Ez lehet egy kórházi ágyban fekve is, de van egy pont, amikor már csak a méltóságtól való eltávolodás van. Egy megengedő szabályozás senki vallásszabadságát nem sérti, hiszen kötelezővé nyilvánvalóan nem teszi. De természetesen nagyon óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel. Szerintem nem Isten ellen való vétek” - így hangzott az ALS betegséggel küzdő Karsai Dániel legerősebb gondolatmenete, amit nagy taps követett a Párbeszéd Házában, ahol az ügyvéd egy jezsuita és egy evangélikus lelkésszel, majd a közönséggel vitázott.
Ez pedig a második legerősebb mondat volt az egyik vitapartner, Hofher József (Hofi atya) szájából:
„Nagyon sok felebarátom van, akik törött gerinccel fejezték be az életüket, vagyis méltatlanul, embertelenül bántak velük, mégis végigjárták azt az utat. Hozzá kell tennem, hogy ez az én hitem. Én belekalkulálom, hogy szétverik a képemet és méltatlanul kell meghalnom. Ha megnézem Jézust a kereszten, végigcsinálta, nyilván nem hónapokon vagy éveken keresztül, mint te Dániel. Bár annyit abuzáltak, annyi testi és lelki szenvedést viselt el... Lehet úgy valakit abuzálni, hogy azt kívánjuk, bárcsak megdöglenék. Jézus egész élete erről szól. Isten tudja mi lesz velem, én is impulzív gyerek vagyok, valaki megütne…”
Mi sem mutatta jobban a Szólj be a papnak Egyesület által szervezet vitaest népszerűségét, hogy a vita kezdése előtt tizenöt perccel már nem akartak beengedni több nézőt a terembe, beleértve a sajtó képviselőit is, tűzvédelmi okokra hivatkozva. A kinn ácsorgók közül néhányan dühösen érveltek azzal, hogy 300 kilométert utaztak, hogy itt lehessenek, volt, aki Miskolcról érkezett.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!