Szijjártó Péter Kazahsztánban rájött arra, hogy a Türk Államok Szövetsége a Nyugat és Kelet közötti konnektivitás és a globális együttműködés bajnoka. „Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, és Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni”. A külügyminiszter szerint Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán. Majd bejelentette, hogy

Magyarország százmillió euróval csatlakozik a Türk Befektetési Alaphoz.

A Türk Befektetési Alapot a török elnök kezdeményezésére hozták létre, a hosszú távú célja pedig az, hogy a Világbank és az IMF alternatívája legyen Közép-Ázsiában. Az alap fejlesztési projektekhez biztosít hiteleket a tagállamokban. A török közmédia az alap céljáról azt írta:

„Alternatívát és könnyebb hozzáférést biztosít a hitelhez, és nem engedi, hogy a tagállamokat az IMF-hez hasonló globális pénzügyi szervezetek megszorító politikái szorítsák. Emellett megszabadítja a tagokat a hitelező szervezeteket irányító fejlett országok hegemóniájától.”

Az öt alapító tagállam, Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán 20-20 százalékos részesedést szerzett az alapban, és hasonló mértékű beruházási hozzájárulást kellett befizetniük. Szijjártó nyilatkozatából azonban nem derült ki, hogy a 100 millió euróval mekkora részesedést szereztek.

Bagdad Amrejev, a Türk Befektetési Alap elnöke januárban a Karmelitában is megfordult, ahol egyből magkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

A magyar kormány pár éve még az orosz alapítású Nemzetközi Beruházási Bankban látott hasonlóan nagy lehetőséget, de Ukrajna lerohanása miatt minden tagállam kilépett. Magyarország a végsőkig kitartott az orosz kémbank mellett, végül idén áprilisban amerikai nyomásra legutolsóként kilépett.