„Egy orvosprofesszornak kötelező az anamnézis feltérképezése, hogy a betegségek eredetét feltárhassa. De elvárható-e, hogy az ország testi, lelki és szellemi állapotfelmérését is elvégezze, valamint hogy terápiát is javasoljon? A társadalmi traumáink és azok feldolgozása csak akkor vezethet eredményre, ha megértjük, honnan származunk, hogyan változtunk, kik vagyunk, miért lettünk olyanok, amilyenekké lettünk, alakulhatott volna-e másképpen a sorsunk, mikor jártunk a helyes úton, mikor hibáztunk vagy vétkeztünk, illetve vétkeztünk-e valamikor. Hogyan gondolkodunk, és hogyan cselekszünk. Hogyan viszonyulunk az értékekhez, embertársainkhoz, a világhoz.”

A fenti felvezetővel hirdették a 73 éves prof. dr. Kásler Miklósnak, a Magyarságkutató Intézet vezetőjének fellépését a Polgárok Házában, ahol az egykori emberierőforrás-miniszter a Szerencsejáték Zrt. támogatásával vett részt a CÖF beszélgetésén.

link Forrás

Szabó Anett egykori Hír Tv-s/köztévés műsorvezető azzal a kérdéssel kezdte, hogy testi, lelki, szellemi értelemben milyen diagnózist sikerült felállítani a magyar néplélekről.

Hogy Kásler pontosan miről beszélt, azt még úgy sem tudnám rendszerbe rendezni, hogy többször is visszatekertem a beszélgetés több részét is. Mindenesetre nagyjából a következőkről volt szó.

Mi vagyunk a színes énekesmadár a verebek között

Kásler szerint sikerült lyukat ütni a hallgatás falán: ő mint onkológus, mondhatott bármit, de ott voltak a profik, és kijavították, még olyan vendége is volt, aki azt mondta, hogy ha elmondja a finnugor rokonságról a véleményét, sosem lesz egyetemi tanár, aztán mégis az lett.

Kásler szerint az euroatlanti világban sok válságjelenség van:

• Európa a világgazdaságban visszacsúszott a harmadik helyre, Kína megelőzte.
• Nyugat-Európában tömegesen zárják be a templomokat, százával épülnek a mecsetek.
• A demográfiai krízis egész Európára kiterjedt.

A napkeleti országokban ősi, 3-4-5 ezer éves kultúrák vannak, és úgy jönnek fel, mint az üstökös. Hogy mi a különbség? Teljesen egyértelmű: az, hogy nem adták fel a kultúrájukat, vallásukat, egyértelmű, hogy mik a céljaik. A boxerlázadást leszámítva hellyel-közzel gyarmati sorba kényszerítették Kínát, de mondhatná Japánt is. Illyés Gyula azt mondta, olyan a magyar irodalom, mint a színes énekesmadár a verebek között.

Az értékeinkre kell támaszkodni – mondta Kásler, majd arról beszélt, hogy a Nemzeti nagyvizit című köztévés műsor éjfél körül elérte a 3-400 ezres nézettséget.

Támadás: ki a férfi, ki a nő?

A Magyarságkutató Intézet vezetője szerint a magyarság ősi történelmében rengeteg támadás érkezett, de most olyan támadás éri a nemzeteket, ami nem függ össze a természeti törvényekkel. Sosem akarták a gerincünket, a lelkünket. (Egy Brezsnyev és Szulejmán közötti beszélgetésről szóló viccel szemléltette ezt, miszerint a törökök azért tudtak itt 150 évig uralkodni, mert nem kellett megtanulnunk törökül, és nem kellett megünnepelnünk a mohácsi csatavesztést.)

Kásler szerint csodálatos a szentkorona-eszme. A jogi vonzatai arra épültek, hogy mivel a Jóisten a saját képmására teremtette az embert, az alkalmas arra, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól. Azért nem volt írott történelmi alkotmányunk, mert ez nem volt vitatéma, és ez visszamegy Arisztotelész logikájáig, miszerint vannak olyan alapok, amiket nem lehet megkérdőjelezni. „Ha most arra gondolunk, hogy az LMBTQ, a gender megfogalmazása a természettel szembemenő dolgok…” – mondta Kásler, majd hozzátette, hogy ha az emberi szervezetben van Y kromoszóma, akkor az illető férfi, ha meg nincs, akkor nő.

A nemzet kifejez mindent, ami a teremtésbe belefér

Kásler egy permanens világháborút érzékel, amiben az emberek gondolkodásáért, a lelkekért folyik a küzdelem. Most az „Isten, haza, család” jelszó minden részét támadják, és ha győznének, feloldódnának a nemzetek, pedig a nemzet kifejez mindent, ami a teremtésbe belefér. (Szabó Anett azt mondta, a cancel culture a múlt teljes felszámolása, de ha végiggondoljuk, fölemészti saját magát is.)

Kásler a Magyarságkutató Intézet alapítását azért javasolta, mert mindig úgy éreztük, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogy gondoljuk. Sok mindent elhallgattak, és ott volt a rendkívül méltánytalan finnugor nyelvi vita, ami visszamegy az 1770-as évekig, Sajnovics Jánosig, aki hangzás alapján gondolta rokoninak a magyar és a finn nyelvet. Egyébként Kásler egyszer vezetett egy medikuscsoportot egy finnországi idegsebészeti nyári gyakorlaton, és amikor nem figyelt oda a villamoson, úgy érezte, mintha magyar közegben lenne, de ha odafigyelt, egy szót sem értett.

1849 után így bontakozott ki a finnugor elmélet, amikor elkezdték a nyelvi rokonságokat feltérképezni, de a magyarokat nem nagyon tudták hova rakni, hiszen nem nagyon hasonlított semmire. Ekkor alapították a mesterséges finnugor nyelvi csoportot. Éppen Hunfalvyról Pálra, Budenz Józsefről és Vámbéry Árminról beszélt, amikor felcsendült egy néző telefonja, mire a nőt Szabó Anett leteremtette. Kásler a gondolatmenetét folytatva, az elmélet ellen felszólalva példaként felhozta, hogy Hunfaly úgy fogalmazott: „huszonmásodikán”.

Össztudományi intézet

Kásler azt mondta, „olyan intézetet kell létrehozni rendkívül magas tudományos etikával, prekoncepció nélkül, amelyik összesíti az összes tudományt, beleértve az ősi zene kutatását”, a zene ugyanis lényegesen kevesebbet változik, mint a nyelv. Így jött létre a Magyarságkutató Intézet.

Attila, az első magyar király

Szabó megkérdezte, mi generálja folyamatosan az újabb és újabb eredettörténeteket. Kásler azt mondta, 800 évig senkinek nem voltak kérdései azzal kapcsolatban, hogy az Árpádok Attila leszármazottai. Általában a magyarok is azt gondolták, hogy a hunok leszármazottai. El tudja valaki kérdezni, hogy Európa vezető, a szent királyok nemzetségéből való dinasztia ne tudta volna, hogy honnan származik? Erre azt szokták mondani, hogy ami le volt írva, az elveszett, a fa romlandó, na de minden le volt írva, a regősök is tudták ezt. Mindenki úgy tudta, hogy Attila leszármazottja – mesélte a magyarság korabeli közvéleményéről Kásler.

I. Lipót, amikor a török kiűzése napirendre került, megíratta egy itáliaival a magyar történelmet, hogy tudja, mi volt az, amire ő királyi esküt tett. Az olasz férfi az 1600-as évek végén azt írta, hogy a magyarok első királya Attila volt, tehát ez még akkor sem volt vitatéma.

Rendezett folyamat spontán elemekkel

A hatalom nem földi, hanem égi eredetű, egyetlen földi ember sem gyakorolhatja a hatalom teljességét. A korona felajánlása Szűz Máriának, az archiregnum létrejötte azt jelenti, hogy ami a Jóisten környezetében történik, azt kell megjeleníteni a földön. Ez Mária birodalma volt, a korona közvetíti az isteni akaratot. A magyar történelem egy rendkívül rendezett folyamat, amiben spontán elemek is vannak.

Kik vagyunk?

Kásler erre a választ vázlatosan mondta el: archeogenetikai bizonyítékok vannak arra, hogy volt egy európai őslakosság. Elindult egy több ezer kilométeres, keleti irányú vándorlás Kr. e. kb. 1200-ban. A szkíta időszak után elindult egy ellenkező irányú vándorlás, de Kr. e. 208-ban létrejött a világ legnagyobb hun birodalma, amit egy Mao-tun nevű hun fejedelem alapított meg, ezt a kínai évkönyvekből szinte naprakészen tudjuk követni.

Ez a birodalom fennállott kb. Kr. e. egynéhány évtizedig, majd ez a népcsoport eltűnik a kínai évkönyvekből, és jó 300 év múlva az Uraltól délre és nyugatra megjelenik a görög és latin krónikákban. Kb. 370-ben elérik a Kárpát-medencét, ez már a hunok ideje, ezt körülbelül ismerjük. A népmozgásokra mindig az a jellemző, hogy ha kimozdul egy ép, egyik része mindig helyben marad, így jött létre a hun-bolgár birodalom, tehát a hunok nem tűntek el.

„A sztyeppei népeknél a szuverenitás elsődleges princípium volt.”

Öt honfoglalás

Kb. 630 körül Attila egyik leszármazottja, Kuvrat visszaszerezte a szuverenitást: egy újabb nagy birodalmat alapított, az onogur birodalmat.

Egy újabb avar átvonulás kikényszerítette, hogy ez a birodalom öt részre bomoljon. Az egyik a Magna Hungaria lett, amihez a baskírok állnak a legközelebb, mert ők voltak, akik folyamatosan ott maradtak. („Ezt értették aztán félre, amikor Török Tibor mondta” – mondta Kásler Miklós, de hogy mire gondolt, nem derült ki, talán erre az esetre.) A Magna Hungária alapítója Batbaján volt.

Kuvrat második gyermeke létrehozta Óbolgáriát, ami jelentős hatalmat képviselt, a harmadik gyerek, Irnik (ami talán tévedés lehet, mert Attila egyik fiát hívták így) pedig Kásler szerint létrehozta az al-dunai bolgár államot, amit Árpád bevonulásakor egy déli diverzióval Levente kikapcsolt, mert gyakorlatilag a békésen lezajló Árpád-féle bevonulást délről veszélyeztette egy katonai intervenció, amit a bolgárok irányíthattak volna. A negyedik gyerek, Kuber Pannónia kormányzója lett, nem ismert okokból elhagyta a Kárpát-medence területét. Az ötödik gyerek Velence területére jutott el, és ott beolvadt.

„Hányszor jöttek be a rokonnépek? Nem honfoglalásról beszélek, öt honfoglalásról!”

A hullámok folyamatosan jöttek, folyamatosan elértek a Kárpát-medencéig, ezt egyre inkább lehet bizonyítani.

Történelmünk vezérelve: a szuverenitás

Mao-tun a kínai évkönyvek szerint leírta, hogy „egyesítettem az összes íjfeszítő népet, akik elfogadnak uralkodónak, és követnek a csatába” – tehát sem etikum, sem vallás, semmi egyéb körülmény nem számított, pusztán ennyi volt a rendező elv, aminek a központi gondolata a szuverenitás volt. A szuverenitás volt az összes külső háborúnk és belső szabadságharcunk alapvető gondolata, és sosem tudták megszüntetni, mert búvópatakként került elő újra és újra.

Kásler szerint az etnikum mellett ugyanezt támasztják alá a klasszikafilológiai források, a legkülönböző krónikák, beleértve az arabokat.

„Ha az antropológiai szempontokat tetszenek nézni, rá tetszenek nézni egy finnre, meg magunkra nézünk, hát őrült különbségeket látunk, és nemcsak a bőr színe, testalkat, koponyaalkat és a többi” – mondta a professzor. Szerinte az életforma, a mondáink és a szerepeink is ugyanezt támasztják alá.

Kásler Hamvas Bélára hivatkozva azt mondta, hogy a fénykirályok (Szent István, Szent László, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás) szemléletében ezer évekkel az aranykor után köszön vissza az aranykor. Sztrabón és Hérodotosz olyan nemes lelkületű embereknek írják le a szkítákat, ami szinte hihetetlen, a nyugati lovagkirályokat – akik mindenféle kegyetlenkedéseket követtek el a népük ellen – össze sem lehet vetni a mi fénykirályainkkal – mondta Kásler.

Egyébként minden népet érdekli a saját történelme, nem a Magyarságkutató Intézet az első ilyesmi, Angliában vagy Franciaországban 20-30 éve van hasonló, és ahol nincsen, ott törekednek arra, hogy létrehozzák.

Ha szekvenáljuk az ősi DNS-t

A Magyarságkutató Intézet nagyon sok tudományos együttműködést alakított ki, „az összes -isztán érdekes számunkra”. Különösen érdekes a mezopotámiai félhold termékeny része, ahol kb. 4500 évvel ezelőtti, az Árpádokkal rokon haploidokat találtunk – mondta. Káslerék elindították az óperzsa források fordítását és ókínai évkönyvek kiegészítését, de érdekesek a régészeti feltárások is, elsősorban az archeogenetika. Hogy miért, arról szó szerint idézném Kásler Miklóst:

„Mert az archeogenetika azt jelenti, hogyha szekvenáljuk az ősi DNS-t, akkor jó esetben 3,5 milliárd bázispár áll rendelkezésünkre. 400 évente van egy-egy mutáció, amit matematikai algoritmusokkal lehet követni, de például az Árpádok esetében vissza tudunk menni 4500 évet, és meg tudjuk mondani, hogy maga a család hol alakult ki.”

Kásler felidézte, hogyan zajlott a munka évtizedekig az onkológiai intézetben, ahol 1999-től a daganatok DNS-ét vizsgálták. Olyan volt, mint a Tizenkét dühös emberben: mindig addig konzultáltak, amíg mind a hat ember ugyanazt nem gondolta. Hát ugyanezt a metódust kell alkalmazni abban a komplex tudományos világban, ami a nemzetünk eredetét határozza meg.

Káslernek az intézetben a legelső dolga az volt, hogy a tudományos testületet újjáélesztette, olyan „nagy formátumú emberekkel”, mint Klinghammer István, Hoppál Mihály, Bíró Zoltán, Szakály Sándor, Szentirmai Zoltán.

SZFE: a természeti törvényekkel szembemenő ambíciók helyett értékorientált oktatás

Szabó Anett megkérdezte, miért született együttműködési megállapodás a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között. Kásler elmondta, hogy Vidnyánszky Attilával négy éven keresztül többször találkozott, „lezajlott a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása, amikor a természeti törvényekkel szembemenő ambíciók helyett egy értékorientált egyetemi oktatás indult el”.

Értjük az univerzum működését

Kásler szerint a kulturális gyökereinknek három forrása van: az ókori görög kultúra – ami az európai identitás egyik forrása –, a kereszténység és a magyar ősi örökség. Utóbbira azt mondta, hogy a szentkorona-eszméhez hasonló sehol senkinek nem jutott eszébe, „érti az univerzum működését”, ez a különbözőségünk.

Szabó Anett ekkor a „szellemi honvédőknek” elmondta, hogy ezt a beszélgetést mindenképp folytatni kell, de jönniük kell a kérdéseknek.

Kvantummechanikai elveken működik a lélek

Egy néző megkérdezte, hogy Móricz Jánosnak a piramisok föld alatti összeköttetéséről szóló elméletét vizsgálják-e. Kásler Miklós válaszát szó szerint idézném:

„Azt az időszakot éljük, amikor hirtelen, főleg az informatika fejlődése révén kinyílott a világ. Magyarságkutató, ugye, számos szemrehányást kaptunk balliberális oldalról, »rakjuk össze a csontokat, csontok legójátéka satöbbi-satöbbi«, és ugyanez a sajtó rendkívül lelkesen követi a 3000 évvel évvel ezelőtti vagy 4000-5000 évvel ezelőtti múmiáknak a genetikai vizsgálatait.

Mindennap olvasunk valamit, hogy Einstein egyenlete már nem igaz, mert kivételek vannak meg ilyen matematikai trükkök meg olyan matematikai trükkök.

Olvasom nem olyan régen, hogy megtaláltak az agyban olyan mikrotubulusokat, tehát kis fehérjecsatornácskákat, amik kvantummechanikai elveken működnek, nem úgy, mint az emberi szervezet többi szerve, és itt lakik a lélek, kvantummechanikai elveken működik az emberei lélek.

Az asztrológia: ilyen fekete lyuk, most már fehér lyuk is van, ésatöbbi-ésatöbbi.

Tehát nagyon óvatosan kell ezekhez a dolgokhoz viszonyulni, mert a pokolgép, amit mindenki nyomogat, bármit továbbít, ha van mögötte bizonyíték, ha nincs mögötte bizonyíték, és nemcsak a társadalomtudományok esetében, hanem a természettudományok esetében is.”

Bizonyos dolgokat nem fogunk tudni megismerni, Kásler egy kérdést tenne fel:

„Képes-e az emberi agy megismerni az emberi agyat teljes mértékben?”

A kalandozás nem rablás volt

Kásler a kalandozó hadjáratokról azt mondta, teljesen kizárt, hogy a rablás lett volna a cél, mert ki lehet mutatni a szervezettséget, benne van a magyar nagyfejedelmek küldetéstudata, Attila örökségének a visszaszerzése és megőrzése. Ráadásul Bulcsú hadjárata 5000 km-es volt, nem lehetett őket megállítani.

Ugyan tényleg elhoztak ezt-azt, de biztosították a Kárpát-medence biztonságát. A lengyelek felé egyetlen hadjárat volt (az se biztos), a Kijevi Rusz felé pedig egy sem. Miért? Vagy beházasodtak, vagy nem féltek attól, hogy ott létre tudnak hozni egy, a magyar nagyfejedelemséget veszélyeztetni tudó gócot.

Erősen valószínű

Káslerék azt tervezik, hogy jövőre meghívják az összes frankot, szászt és mindenkit, aki érintett, és nincs azon a véleményen, mint a Magyarságkutató Intézet, hogy védjék meg az álláspontjukat tudományosan. Káslerék el fogják küldeni angolul az eredményeiket az összes nyugati egyetem könyvtárába.

Kásler kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a tatárlakai leletnek „köze van a magyar rovásíráshoz, erősen valószínű”, majd a nyelv modelljeinek a digitalizálásával tudhatunk meg biztosabbat.

A Magyarságkutató Intézet vezetője az előadását azzal zárta, hogy a Szent korona-eszméből ki kell emelni a ma ható rendkívüli gondolatokat, mert mi erre támaszkodhatunk, és ez a fennmaradásunk záloga, ugyanúgy, ahogy keleten is. Hogy nyugaton mi lesz, azt ő már nem látja meg, de reméli, megfelelő irányba fordul az idő kereke.