Elrejtőzhet-e egy milliomos egy apró faluban? Úgy tűnik, Magyarországon kettőnek is sikerült

Lenti felől Kisgosztola és Gosztola határában, ahol a Harangláb út Fő utcává válik, a fenyősor végén jobb kéz felől jó állapotban lévő háromszintes családi ház, bal kéz felől egy ütött-kopott, fa melléképületes parasztház fogadja a Gosztolára érkezőt. Legalábbis abban a jelenbe merevített múltban, amit Google Street View 2021. szeptemberi fotója mutat a Zala megyei, Rédicshez közeli kistelepülésről. Kissé odébb a település központja sokkal rendezettebb képet mutat, olyat, amilyet az ember egy szlovén és osztrák határhoz közeli helytől elvár.

Pláne olyantól, ahová az adóhatóság adatai szerint áramlik a pénz.

A község nagyjából ötven lakosából ugyanis – a 2019-es önkormányzati választáson 54-en voltak szavazásra jogosultak – legalább egyvalaki jó eséllyel milliomos. Illetve az szja-köteles havi keresete sokszorosa a magyarországi átlagnak, hogy egészen pontosak legyünk.

Az adóbevallások települési adatai alapján elemzést készítő GKI Gazdaságkutató Zrt. ugyanis arra jutott, hogy tavaly a Gosztolán állandó lakcímmel rendelkezők átlagos munkajövedelme volt a legmagasabb: havonta és fejenként nettó 689 ezer forint.

Ha semmilyen kedvezmény nem jár egy adózónak, akkor ehhez nagyjából havi 1 036 000 forintos bruttót kell kapnia. És ez csak azt átlag.Lottónyeremény? Szakadás az adóköteles jövedelmek számításának tér-idő szövetén? Megvalósult a munkaalapú társadalom orbáni értelemben vett gazdasági csodája egy, a Lentit övező dombhátak rejtekében fekvő, múltját 1237-ig visszavezető kisközségben? Megannyi kérdés, és a dolgunkat nem könnyíti meg, hogy hasonló jelenséget tapasztaltak – már nem is először – innen 530 kilométerre északkeletre, a nagyjából húszfős borsodi Tornakápolnán is. Polgármesterek, helyi képviselők és a Nép Hangja segítségével eredtünk a rejtély nyomába.