A leggazdagabb magyaroknak két hónapra jut annyi, mint a legszegényebbeknek egész évre

November elején számos adatot tett közzé a KSH Magyarország 2022-es jövedelmi viszonyairól és a magyar háztartások életszínvonaláról. Az adatsorból az egyik legfeltűnőbb azt mutatja meg, hogy hogyan alakultak a jövedelmi viszonyok az egyes jövedelmi sávokban (a KSH most nem jövedelmi decilisekre, vagyis tizedekre, hanem ötödökre tagolta a társadalmat), illetve hogyan változtak ezek az egy évvel korábbihoz képest.

Aligha fog meglepődni, de a legfontosabb megállapítás:

a magyarok legmódosabb egyötöde sokkal több pénzből élt, mint egy évvel korábban, miközben a legszegényebbek még reménytelenebb helyzetbe kerültek.A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyaroknál az egy főre jutó éves jövedelem mindössze évi 1 246 000 forint, azaz nem egészen havi 104 ezer forint volt. Ezzel szemben a legfelső jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves jövedelem 6 027 000 forintra rúgott, ami több mint havi félmilliónak felel meg. A legmagasabb jövedelmi sávban lévők tehát nagyjából két hónap alatt költhettek el annyi pénzt, mint a legszegényebbek egész évben.

Érdekes, hogy a második és az ötödik jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves jövedelemnek nagyjából 80 százalékát adja a munkajövedelem, a legszegényebbeknél viszont kevesebb mint hetven százalékot.

A leginkább rászorulók pénzének csaknem harminc százaléka viszont az társadalmi jövedelemből származik, ebbe a kategóriába tartoznak a támogatások, segélyek, de a nyugdíjak is. A legtöbb jövedelemmel rendelkező húsz százaléknál viszont ennek aránya a 17 százalék alatt maradt.

Hogy a legjobban élő húsz százalék mennyivel módosabb bárki másnál, azt jól mutatja az átlagérték és annak viszonya az egyes jövedelmi sávokhoz.