„Amikor azt mondjuk, hogy Magyarország minden környezetvédelmi jogszabályt teljesít, ez már a tervezési szinten sem igaz”

Ahogy más nagyobb civil szervezetek, úgy a WWF sem kommunikálta azt, hogy ne jöjjön hazánkba semmilyen akkumulátorgyár, arra viszont figyelmeztettek, meg kell vizsgálni, hogy Magyarország természeti erőforrásai mekkora gyártókapacitást képesek elviselni – mondta el az Economx nevű lapnak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

A szakértő szerint egy olyan iparosítási stratégiánál, mint amilyen Magyarország akkumulátoripari stratégiája, kötelező lenne készíttetni egy úgynevezett stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV). Ennek a környezeti értékelésnek lenne a feladata, hogy a különböző környezetvédelemmel érintett szakterületeket bevonják a tervezésbe, mindezt társadalmasítsák is, és az értékelés nyomán megítélhetővé válna, hogy hol, milyen típusú beruházások mennyire terhelik környezetünket, hazánk erőforrásait. Ilyesmi nem készült, holott Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Tudományos Akadémia is arra jutott, hogy a környezeti értékelést el kellett volna készíteni. Tehát ez nem egy zöld álláspont, ez a jogszabályokban előírt szokásos eljárás lett volna. Így amikor azt mondjuk, hogy Magyarország minden környezetvédelmi jogszabályt teljesít, ez már a tervezési szinten sem igaz – fogalmazott.

Dedák arról is beszélt, hogy minden gyárnak egységes környezethasználati engedélyezést kell lefolytatnia, viszont számos vegyi anyag esetében nincs jogszabályokban meghatározott határérték. „Így könnyű mondani, hogy betartjuk a jogszabályokat, ha nincsenek előírva a határértékek” – mondta.

A WWF úgy számol, hogy a debreceni ipari park ivóvízigénye negyvenkétezer köbméter per nap feletti érték lesz. Debrecen városa nyilvánosan elérhető szerződésben vállalta, hogy a Déli Gazdasági Övezetben kialakított ipari park teljes vízigényét biztosítani fogja, amit a Debreciner kért ki és tett közzé. A CATL kommunikációjában szereplő 6242 köbméter per nap viszont csak az első fázisra vonatkozik, és nem tudni, hogy hány fázisból áll majd a projekt – fogalmazott a környezetpolitikai szakértő, hozzátéve: a Samsung gödi üzemének bőven 20 ezer köbméter per nap feletti a vízhasználata, így a CATL esetében teljesen reális a 42 ezer.