Nemzetközi beavatkozással meggyőzhetők lennének a tálibok arról, hogy nyissák újra a lányiskolákat, mert a rezsim egyes tagjai már a tilalom visszavonását támogatják - mondta Rangina Hamidi volt afgán oktatási miniszter az ENSZ lányok oktatásáért felelős alszervezetének isztambuli találkozóján.

A tálibok két évvel ezelőtt néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették: véget ért az afganisztáni háború. Az országban természetesen nemzeti ünnepnek nyilvánították augusztus 15-ét, de sokaknak ez az utolsó dolog, amit meg akarnának ünnepelni. A mostanra teljesen kiszolgáltatott afgán nők és lányok tízmillióinak biztosan, akik nehezen megszerzett sikerek után kénytelenek voltak végignézni, ahogy a jogaik elpárolognak a szemük előtt.

A tálib uralom alatt Afganisztán lett az egyetlen ország a világon, ahol a lányok tizenegy éves koruk felett nem járhatnak iskolába - lányiskolák is csak hat tartományban nyíltak a harmincnégyből -, de a gender apartheid a munkahelyek nagy részére és a közterületekre is kiterjed.

A tálibok szóvivője akkor, az újonnan alakult kormány első sajtótájékoztatóján azt mondta, munkát, oktatást, aktív szerepet szánnak a nőknek a társadalomban. Ebben a cikkben sorra vettük, mi (nem) teljesült ebből.

Hamidi szerint a tálibok nem homogén közösség, ahogy bármely más csoportnál, a kormányon belül is vannak nézeteltérések. Nézeteire vegyes reakciókat adtak a találkozó résztvevői: a nők jogait szándékosan elnyomó, radikális fundamentalista tálibokkal való együttműködés faramuci helyzetet teremt.

Wahidullah Hasimi, a tálib oktatási minisztérium külső programokkal és segélyekkel foglalkozó vezetője már a hatalomátvételkor megüzente a nemzetközi közösségnek, ha iskolában akarják látni a lányokat, segítsenek Afganisztánnak finanszírozni az oktatást - sejtetve, hogy a nők oktatása és úgy általában a nők jogai nem tartoznak az ország fontos belügyei közé.

(via Guardian)