A legkevésbé a politikusokban, a reklámosokban, a bankárokban és az újságírókban bíznak meg a magyarok, de a papok sem állnak fényesen

Néhány meglepetést és sok tanulságot hozó globális kutatást készített az Ipsos a világ 31 országában arról, hogy a lakosság mennyire bízik meg különféle szakmák képviselőiben, illetve fontos közintézményekben.

A következő adatok képbe helyezéséhez általánosságban annyit érdemes tudni, hogy a magyarok a felmérés alapján már alapból kirívóan bizalmatlanok: az összes vizsgált ország közül csak Argentínában és Peruban voltak bizalmatlanabbak, egyötödük például azt állítja, hogy úgy általában nem bízik az emberekben.

Az érdekesebb megállapítások:

1.) Globálisan a következőkben bíznak meg a legjobban az emberek, ebben a sorrendben: orvosok,
tudósok,
tanárok,
fegyveres erők,
átlagemberek

Nálunk annyi a különbség, hogy az orvosok csak harmadikok az éllovas tudósok és a tanárok mögött. Az orvosok esetében van a messze legnagyobb különbség bármelyik szakma vagy csoport globális és magyarországi megítélése között. Míg az összes vizsgált országot nézve a megkérdezettek 58 százaléka bízik a fehér klumpásokban, nálunk csak 42 százalék. A magyarok még a többi magyar átlagemberben is jobban bíznak, mint az orvosaikban.

A 31 ország közül csak Dél-Koreában gondolnak rosszabbat az orvosokról a magyaroknál. A véleményskála másik felét nézve világszinten az emberek 15 százaléka kifejezetten nem bízik meg az orvosokban, a magyaroknak viszont 24 százaléka áll hozzájuk ennyire negatívan. A bizalmi listát öt éve globálisan még a tudósok vezették, az orvosok előretörését a covidnak tulajdonítják.

2.) A legkevésbé megbízhatónak tartottak globális sorrendje:

politikusok
kormánytisztviselők
hirdetési szakemberek
gazdasági vezetők
bankárok

Ez a negatív toplista nálunk eléggé eltérő. A legkevésbé a magyarok is a politikusaikban bíznak meg, de annyira nem, hogy csak 7 százalékunk képes hinni egy politikusnak, ami csak a fele az eleve siralmas világátlagnak.

Nálunk viszont a reklámosok a második legkevésbé megbízhatónak tartott népség, holtversenyben a bankárokkal és a globálisan a top 5-ben sem szereplő újságírókkal, utánuk jönnek a kormánytisztviselők és holtversenyben a köztisztviselők és a gazdasági vezetők.

3.) A bankárok sehol sem népszerűek, de nálunk extrém bizalmatlan velük a lakosság: miközben a világátlag 25 százalék, nálunk csak a megkérdezettek 12 százaléka bízik kifejezetten bennük. A jelenség a másik oldalról is markáns. Míg összességében az emberek 38 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten nem bízik meg a bankárokban, nálunk az 52 százalékuk vélekedett így.

4.) Az újságírók megítélése Magyarországon majdnem pontosan megegyezik a bankárokéval, vagyis kirívóan rossz. Annyira kirívóan, hogy a vizsgált mezőnyt tekintve az egész világon sehol sem ennyire negatív. Érdekes jelenség, hogy a rendszerváltáskor még a sajtómunkásoké volt az egyik legmegbízhatóbbnak tartott szakma 73-75 százalékos bizalmi indexszel, ami a kilencvenes évek közepére valamivel 50 százalék fölé, az ezredfordulóra pedig valamivel az alá csökkent, a NER 13. évére pedig 12 százalékosra töpörödött.

4.) A tanárok jó hazai megítélése szinte pontosan megegyezik a világátlaggal.

5.) Kiben ne bíznánk, ha nem egy papban? Hát ezt kevesen gondolják így. Összességében az emberek 40 százaléka mondta ki, hogy direkte nem bízik a papokban, a magyaroknak viszont pont a fele. Megfordítva: általánosságban 27 százalék bízik bennük, Magyarországon csak 20 százalék. De ezzel nálunk együtt is nagyra nyílt a pap vs. újságíró-olló. Míg globálisan majdnem pont annyian bíznak meg egy csuhásban, mint egy firkászban (27% vs. 25%), nálunk ez az arány 20% vs. 21%.

5.) A felmérés érdekes globális tanulsága, hogy kiütközött egyfajta klímafáradtság: bár klímaügyben még mindig a Föld lakosságának 75 százaléka ért egyet azzal, hogy ha nem változtatunk gyorsan a szokásainkon, katasztrófa fog történni, a legutóbbi felmérésben és a mostaniban egyaránt szereplő 26 ország közül az eltelt 5 év alatt 22-ben csökkent az ezzel a megállapítással egyetértők aránya.

A felmérésben a következő szakmák, közintézmények és embercsoportok bizalmi indexére kérdeztek rá:

orvosok
tudósok
tanárok
fegyveres erők
átlagemberek
rendőrség
bírók
ügyvédek
közvélemény-kutatók
tévés hírolvasók
papok
újságírók
köztisztviselők
bankárok
gazdasági vezetők
hirdetési szakemberek
kormánytisztviselők
politikusok

(via HVG)